A tavaszi fagyok idén sem kegyelmeztek a hazai gyümölcsöknek, a legnagyobb terméskiesés a kajszi- és őszibaracknál, valamint a cseresznyénél várható. Utóbbinál ennek mértéke akár 40-50 százalékos is lehet - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, aki szerint az elmúlt évek időjárása hatalmas kihívás elé állította a gyümölcstermelőket.

Cseresznyéből a korábbi 12-13 ezer tonnával szemben csak 6-7 ezer tonnára számít a NAK.

A szakember tájékoztatása szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, a debreceni és gödöllői egyetemmel, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) karöltve készítettek egy javaslatot a kormány számára, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében évek óta támogatott fagyvédelem mellett egyéb szakmai dolgok is támogatást nyerjenek

Mártonffy Béla emlékeztetett, hogy

az EU-csatlakozás utáni pár évben megszüntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek,

és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak. Mindez viszont kezd visszaütni, mert a magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Mára azonban annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem a fagyokat, vagy akár a tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.

A kamara ezért szorgalmazza a 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett nemesítés, fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztését, illetőleg azt, hogy ne csak korai fajtákat, hanem közepes időben és későn termő fajtákat is termesszenek. Az elnök szerint ez már csak azért is fontos lenne, mert a korai fajták minden esetben találkoznak a piacon az importból származó mediterrán fajtákkal, ami piaci zavarokat okoz.

Javaslatuk szerint a fajták gazdasági értékeit és technológiai jellemzőit az ország három pontján kellene kipróbálni.

A NAK szerint

a jégvédő hálóhoz hasonlóan az esővédő hálót is támogatni kellene mint technológiai berendezést,

hiszen a mostani nagy esők miatt nemcsak kevesebb a termés, hanem a csapadék hatására reped is a cseresznye és a meggy is, ami aztán minőségi károkat okoz. Ez mind kiesés a gazdáknak, és fölösleges pénzkidobás a kárenyhítés kapcsán a kormányzatnak.