Sokkal nagyobb mértékben nőttek a havi megélhetési kiadások, mint a bevételek – egyebek mellett ez derül ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves eredményeiből. A kutatás szerint a 30–59 éves korosztály tagjainak túlnyomó része, 92 százaléka számolt be a megélhetési kiadások növekedéséről.

Az érintettek 5 százaléka 20 ezer forintnál alacsonyabb növekedést említett, 27 százalékuk 20–50 ezer forintról, 38 százalékuk 50–99 ezer forintról beszélt, míg több mint 20 százalékuknál 100–149 ezer forinttal nagyobb összeg ment el a mindennapi megélhetésre havonta. Emellett 5–5 százalékos azoknak az aránya, akik 150–200 ezer, illetve 200 ezer forintot meghaladó emelkedést tapasztaltak.

A felmérés szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi kiadások, a mediánérték pedig 50 ezer forint,

tehát a megkérdezettek fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig magasabb kiadásnövekedésről számolt be.

A nők körében 67 ezer forint volt az átlagos költségnövekedés, a férfiaknál 60 ezer forintot tett ki. A harmincas korosztály költségei nőttek a leginkább, átlagosan 68 ezer forinttal, a negyveneseknél 63 ezer, az ötveneseknél 59 ezer forint az átlag.

A jövedelemszintek szerint megbontva az átlagot az derült ki, hogy a magas jövedelműek megélhetési költségei nőttek a legnagyobb mértékben, átlagosan 70 ezer forinttal emelkedett a havi kiadásuk. Ehhez képest a közepes és alacsony jövedelműeknél 62 ezer és 57 ezer forint volt az átlagos növekedés. Azokban a háztartásokban, amelyekben gyermeket is nevelnek, a megélhetési kiadások 73 ezer forintos emelkedéséről számoltak be az emberek, szemben a gyermektelenek 57 ezrével.

A megkérdezettek 3 százaléka nem tapasztalt változást a megélhetési kiadásoknál, 5 százalékuknál pedig még csökkent is. Őket is figyelembe véve a 30–59 éves korosztály tagjainak átlagban 60 ezer forinttal emelkedtek a havi kiadásai.

Ezzel szembe kell állítani, hogy a válaszadók beszámolói szerint átlagosan 14 ezer forinttal emelkedtek a bevételeik. A különbség nagyjából négyszeres, így

a végső szaldó 46 ezer forint, azaz a megkérdezettek anyagi helyzete átlagosan ennyivel kedvezőtlenebb lett egy év leforgása alatt.

Az idézett kutatás 500 interjú alapján készült 2023. február 17–28. között. A minta reprezentálja a magyarországi 30–59 éves lakosság összetételét nem, korcsoport, régió és településtípus szerint – zárul a K&H közleménye.