Magyarországon az átlag nyugdíj jelenleg a 140 ezer forinthoz közelít, a jövő évi januári 3 százalékos emelést követően pedig 142–143 ezer forint lesz, azonban a nyugdíjasok több mint fele nem kap ennyit, miközben kicsit kevesebb mint a fele viszont többet, sőt, adott esetben jóval többet – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó nyugdíjszakértő.

Farkas András szerint egy átlagnyugdíj közel sem elég ahhoz, hogy nagy lábon éljen az ember, családban, ahol két nyugdíj adódik össze, a 250 ezer, esetleg 300 ezer forint közeli összeg már kicsit jobb helyzetet tud eredményezni, arra azonban

továbbra sem elég, hogy olyan „luxuscikkeket” vásároljanak, mint az idényzöldségek vagy a sertéshús,

miután ezek ára az infláció miatt nagyon felszaladt, pedig egyszerű élelmiszerekről van szó. A NyugdíjGuru News vezető elemzője hangsúlyozta: a nyugdíjasok akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, ha egyedül maradnak, mert akkor valóban oda kell figyelni minden fillérre, miközben az egészségügyi kiadások is nőhetnek.

Farkas András szerint a magyarországi nyugdíjemelés módszere olyan, hogy kizárólag az előre jelzett, hivatalos inflációs adatokat veszi figyelembe, így, ha a gazdaság gyorsabb ütemben nő, tehát a GDP-növekedés meghaladja az inflációs növekedést, ami az utóbbi egy évtizedben jellemző, akkor a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedési üteme két-három-négyszer gyorsabb, mint a nyugdíjak növekedésének az üteme. Emiatt

a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad,

az „olló pedig egyre inkább kinyílik” – fogalmazott a szakértő. Tehát minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabbul jár ilyen szempontból, vagyis pont a leginkább kiszolgáltatottabbak helyzete romolhat még tovább – hangsúlyozta.

A vezető elemző egyetértett azzal, hogy

egyre kevésbé megkerülhető az öngondoskodás az idő előrehaladtával.

Emlékeztetett, rendkívüli mértékben öregszik a magyar társadalom, miközben egyre tovább is élünk, emiatt pedig egyre nehezebbé válhat a következő generációknak a nyugdíját előteremteni, hiszen a dolgozó generáció kisebb létszámú. Az ilyen összefüggések miatt pedig elkerülhetetlen az öngondoskodás minden olyan családnál, ahol legalább a minimálbér, vagy az a fölötti kereseteket el tudják érni, mert rendkívül nehéz helyzetbe fognak kerülni a nyugdíjasok – ismétele meg.

Farkas András külön kiemelte a főállású, 50 ezer forintos katások helyzetét, akiknek a nyugdíjvárománya drámaian alacsony lesz, ezért szerinte nagyon oda kell figyelnie ennkk a közel 400 ezer embernek, és számukra egyszerűen „kötelező a nyugdíjbiztosítás, vagy a nyugdíj-előtakarékosság valamilyen formája”. A nemzetközi „hüvelykujjszabály” alapján az éves családi kiadások 5–10 százalékát kellene a jövőbeni kiadásokra félretenni – jegyezte meg.