"A nagyvárosiak kezdtek el jóval hamarabb és intenzívebben internetezni, a kisebb településeken élőknek körülbelül a négy tizede mondta azt, hogy használja az internetet több mint tíz éve. Viszont mára kiegyenlítődött a két csoport internethasználatának gyakorisága. A legtöbb technológiai innováció terjedésére jellemző, hogy a nagyvárosiak, a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők kezdik el használni. Azt látjuk, hogy ez a profil teljesen felpuhult Magyarországon, viszonylag magas az internetpenetráció és ma már vidéken is a hétköznapi élet elválaszthatatlan részévé vált az internet" - hangsúlyozta az Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője.

Pintér Róbert hozzátette: "minden tízből hét felnőtt internetezik, ezzel az Európai Unióban az átlagos csoportba tartozunk. Az emberek idejük jelentős részében, naponta négy-öt órában televíziót néznek, ezt azért nem éri el az internetezés, ez néhány órára korlátozódik, ami összefügg azzal, hogy ki milyen munkát végez. Az irodai jellegű munkavégzés egyértelműen segíti az interneten eltöltött idő növekedését."

"Alapvetően információszerzésre használják a legtöbben és a leggyakrabban az internetet, utána a kapcsolattartás, aztán az ügyintézés, majd a munka és a tanulás következik. Egyértelműen azt mondták a válaszadók, hogy internet nélkül ma már nem tudnának élni, minden lelassulna, nehezebbé válna az életük megszervezése" - jelezte a kutatásvezető.

"Az eszközhasználatban látunk egy kis eltérést a kisebb és a nagyobb településen élők között, a laptop inkább a nagy, az asztali számítógép a kis településen élők körében elterjedtebb. Ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a modernebb, újabb eszközök a nagyvárosiakat szólítják meg először, ehhez képest azt látjuk, hogy az okostelefon nagyjából ugyanolyan arányban (60-65 százalékban) terjedt el a felnőtt internetezők körében a kisebb és a nagyobb településeken egyaránt. Különbség az, hogy a mobilinternetet intenzívebben használók inkább nagyvárosiak, nekik a fele ezen már elérhető, a kisebb településeken élők 43 százaléka, ebben van egy minimális lemaradás, de már látható a felzárkózás, mert egyre többen az otthoni internetet wifivel használják, innen már csak egy lépés, hogy felmerüljön az igény arra, hogy az otthonon kívül, ahol nincs wifi, elérjék az interneten" - mondta Pintér Róbert.

A közösségi oldalakról szólva a kutatásvezető úgy fogalmazott: "a Facebook mindent visz, a nagyvárosiak 82, a kisebb településeken élők 85 százaléka napi szinten látogatja, a többi közösségi oldal ennél sokkal ritkábban látogatott. Azt figyeltük meg, hogy a kisebb településeken élők intenzívebben használják a Facebookot, képeket, cikkeket osztanak meg, kommentelnek. Alapvetően a Facebook digitális agoraként, piactérként működik, ahova ki lehet menni, az emberek tudnak egymásról információt szerezni, kicserélni a tapasztalataikat és kicsit pletykálkodni, ennek kiváló terepe a Facebook a kisebb településeken."