Csak a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokhoz kell hatástanulmányt készíteni. Ezt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium a Portfolio és a Népszabadság érdeklődésére, hogy a vasárnapi boltzárat elrendelő törvényhez miért nem készült ilyen. Amit ugyanis tavaly elfogadtak, azt egyéni képviselői indítványban kezdeményezték.

Azonban a napilap birtokába került egy olyan dokumentum, amelyet még a Matolcsy György vezette minisztérium készíttetett. És erről minden bizonnyal a kormány is tudhatott, ugyanis Varga Mihály miniszter szinte az elfogadás napjáig azt hangoztatta, a magyar gazdaság nincsen olyan állapotban, hogy az üzletek zárva maradjanak a hét utolsó napján. Ilyen nyilatkozatot adott tavaly novemberben is a Hír Televíziónak.

"A Nemzetgazdasági Minisztériumban meglepetést keltett ennek az ötletnek az újra felmelegítése. Megjelentek olyan állítások, hogy több mint tízezer munkahely szűnhet meg a javaslat hatásaként. Ráadásul azt gondolom, hogy amikor az emberek jelentős része, minden ötödik vasárnap intézi a vásárlását, akkor korlátozni a hétvégi vásárlást nem feltétlenül bölcs dolog" - fogalmazott korábban Varga Mihály.

2011. május 31-én a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén a kormányfő sem lelkesedett az ötletért.

"Nagyon szeretném, ha Magyarországon heti öt napnyi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. Amint meg lehet élni majd ebből, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőség" - mondta akkor Orbán Viktor.

Az NGM 4 évvel ezelőtti tervezete szerint a vasárnapi zárva tartás legfontosabb következményei: az állás nélkül maradó 10-15 ezer volt dolgozónak fizetendő munkanélküli-segély elérheti a 2,3-3,4 milliárd forintot. A kieső béralapra jutó, elmaradó adó- és járulékbevétel 26-27 milliárd forint. A várható forgalomcsökkenés mintegy 20,4 milliárd forint. A várható áfakiesés 7,6 milliárd forint. A teljes költségvetési kiesést pedig 43 és 49 milliárd forint közé tették.