Infostart.hu
eur:
367.3
usd:
328.6
bux:
143706.08
2026. október 26. hétfő Dömötör

Újabb külföldi bankot vesz az OTP

Az OTP Bank bejelentette, hogy egy újabb bank megvásárlásáról ír alá szerződést kedden.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közlemény nem nevezi meg a pénzintézetet, a távirati iroda szerint ez valószínűleg a montenegrói Crnogorska komercijalna banka AD (CKB), amelynek többségi, legalább 80 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására augusztus 18-án nyújtott be kötelező érvényű ajánlatot az OTP.

A CKB a montenegrói bankpiac legnagyobb szereplője, piaci részesedése meghaladja a 43 százalékot, mérlegfőösszege 2005 végén 303,7 millió euró volt. A várható vételár korábbi sajtóértesülések szerint 100 millió euró.

Hatodik a sorban

Az OTP Bank az idén öt bankot vásárolt külföldön: Ukrajnában (Raiffeisenbank Ukraine), Oroszországban (Investberbank csoport) és Szerbiában (Kulska banka, Niska banka, Zepter banka).

Az OTP tárgyalásokat folytat a romániai CEC bank megvásárlásáról is, az augusztus végére ígért eredményhirdetést azonban a román hatóságok sajtóértesülések szerint néhány héttel elhalasztották. A banknak további felvásárlási akciói is folyamatban vannak a térségben.

Gyarapodó ügyfélkör

Az idei eddigi külföldi akvizíciók 213 fiókkal, 1189 egységesre bővítik majd az OTP csoport fiókhálózatát, ügyfeleinek számát pedig 1,1 millióval, 11,1 millióra - mondta el Spéder Zoltán alelnök, vezérigazgató-helyettes a második negyedévi gyorsjelentés ismertetésekor.

Az OTP csoport ügyfélhiteleinek állománya az új leánycégek adatainak figyelembevételével 2,5 milliárd euróval 17,8 milliárd euróra, teljes bevétele 0,4 milliárd euróval 2,6 milliárd euróra, adózott nyeresége pedig 0,1 milliárd euróval 0,8 milliárd euróra gyarapodik.

Az új leányvállalatok beszámításával az OTP csoport bevételének 26 százalékát a külföldi leánycégek adják, szemben a mostani 14 százalékkal, míg az adózott nyereségben részesedésük a mostani 12-ről 24 százalékra emelkedik.

Címlapról ajánljuk
Csökkenhetne is a fővárosi parkolási zónák száma – Kiss Ambrus beszélt a várható átalakításról

Csökkenhetne is a fővárosi parkolási zónák száma – Kiss Ambrus beszélt a várható átalakításról

Jelentős feszültségeket robbantott ki, hogy a főváros és az állam megállapodása szerint a kerületektől Budapesthez kerülne a parkolás működtetése. Az egyeztetésből kihagyott kerületek a döntés visszavonását, átgondolt változtatást követelnek. A főváros szerint hatékonyabb lesz így a rendszer.

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
Megrengette a Balkánt a szerb ellenzék győzelme: mi lesz Orbán Viktor nagy szövetségesével?

Megrengette a Balkánt a szerb ellenzék győzelme: mi lesz Orbán Viktor nagy szövetségesével?

Már meghallgatható a hétfői Checklist. Adásunk első felében Kiss Csabával, a Portfolio Global elemzőjével nézzük meg a vasárnapi szerbiai választás friss fejleményeit. Déli szomszédunknál ugyanis 12 év után történelmi fordulat jöhet: Aleksandar Vučić elvesztette a parlamenti választásokat. A korábban megingathatatlannak tűnő hatalmi gépezetet egy új szereplő, az Egyetemista Lista állította meg, amely egy tragédiából kinőve vált országos politikai erővé. Most az a nagy kérdés, milyen kormány alakulhat Belgrádban, és van-e még visszaút Vučić számára a hatalom csúcsára.  A folytatásban arról lesz szó, hogy eltűnt a magyar dízelpiac biztonsági tartaléka, miközben a nemzetközi energiapiacon továbbra is komoly feszültségek dolgoznak. A hazai árak hetek óta mozdulatlanok, de a háttérben a nagy- és kiskereskedelmi árrések drámai nyomás alá kerültek. Ez pedig nemcsak az árakról, hanem az import működéséről és az ellátás biztonságáról is egyre élesebb kérdéseket vet fel. Megmutatjuk, miért törhetett meg az importparitás, és mekkora bajban lehet a magyar dízelpiac. Erről Mohos Kristófot, lapunk részvényelemzőjét kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×