A látási viszonyok döntik el, hogy a ködfényszóró, illetve a hátsó ködlámpa mikor és mire használható. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, esetleg porfelhő esetén az úttest megvilágítását javítja – mondta Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályvezetője.

A hátsó ködlámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén az előttünk lévő járművet jobban észlelhetővé tegye. A KRESZ egy másik szabályt is megfogalmaz:

a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható a ködfényszóró.

Ez esetben teljes értékű világító berendezésnek számít a korlátozott látási viszonyok között.

Több autó nincs első ködlámpával felszerelve, de hátsó lámpával igen. Ez akkor zavarhatja a mögötte érkező autóst, ha nem erős ködben, felhőszakadásban vagy hóesésben használják, hiszen annak sokkal nagyobb a fényereje, így képes a funkcióját ellátni. A gyártók eleve azért nem tesznek a gépkocsiba ködfényszórót, mert elvárható, hogy akkor az autós olyan sebességgel menjen, amivel az utat biztonságosan képes belátni maga előtt. "Viszont nem hagyhatjuk másra, hogy az előttem levőt nekem látnom kell, ezért a járművek mindegyikét felszerelik hátsó ködlámpával" – mondta Óberling József.

A rendőr ezredes szerint esete válogatja, hogy a sárga vagy a fehér ködfényszóró jobb. Vannak olyan járművek, egyesek a sárga, mások a fehér fényben látnak jobban, de Óberling József szerint "mindenki olyan sebességgel és olyan módon közlekedjen, amekkora utat maga előtt belát".

A ködfényszórók használatát ellenőrizheti a rendőrség, és megbüntetheti azokat, akik nem megengedett helyen és időben alkalmazzák. Ez a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértésének számít. A rosszkor alkalmazott ködfényszóró esetében figyelmeztetni, helyszíni bírságolni vagy szabálysértési eljárásban bírságolni lehet a szabálytalankodót.