Budavári Zita elmondta, hogy a szűrővizsgálatok anonim kivitelezését még el tudná képzelni, de az adminisztráció és a társadalombiztosító irányába történő elszámolás miatt már ez is nehézkes lehet.

Szerinte az anonim szülés legfőbb buktatója, hogy a kórházaknak mindenképpen szükségük van az anya adataira, hogy a szülés után járó normatívát meg tudják igényelni az OEP-től. Mivel a szülés sürgősségi ellátás, amit azonnal le kell vezetni, a kórház nem mérlegelheti a helyzetet - tette hozzá az alapítvány elnöke.

Budavári Zita kifejtette, hogy a kórházi ügyintézésen kívül a gyermek iratai is problémát jelenthetnek. Ugyanis az örökbefogadó családoknál elhelyezett gyerekek megkapják az eredeti nevükre kiállított adókártyát - melyre egyébként szerinte semmi szüksége egy kiskorúnak -, valamint a TAJ kártyát és a babakötvényt is a gyermek eredeti nevére kiállítva küldik a befogadó család címére.

Ezen okmányok szintén veszélyeztethetik az anya anonimitását - mutatott rá.

A Bölcső Alapítvány vezetője szerint önmagában az anonim szülésnek van realitása, ám nem gondolja, hogy az ország megérett ennek a megbízható kivitelezésére. Az állami, az önkormányzati, a védőnői rendszer jelenleg nem tudja biztosítani a teljes névtelenséget. Ehhez még 15-20 év kellene - vélekedett.

"Azt pedig elképzelhetetlennek tartom, hogy idén, végig nem rágva, bevezessenek valamit, ami később a gyermek tragédiájához vezethet" - hangsúlyozta a szakember.

Ennek kapcsán utalt arra is, hogy a szabályozás szerint az örökbe adott gyermeknek 14 éves korában lehetősége van megismerni az édesanyját.

"De ki gondolhatja azt komolyan, hogy az az anya, aki még a nevét, az adatait sem adja meg, 14 év múlva majd vállalja a találkozást a gyermekével? Kizárt dolog" - fogalmazott Budavári Zita.

A Bölcső Alapítvány elnöke szerint olyan nyugati országok rendszeréből kellene tapasztalatokat meríteni, ahol már jól működik a névtelen szülés intézménye, ilyen például Ausztria és Franciaország.

A Születésház Egyesület vezetője szerint megfelelő és alapos jogszabályi háttér kell az anonim szülés magyarországi bevezetéséhez. Varró Gabriella az InfoRádiónak elmondta: minden olyan kezdeményezést támogat a szervezet, amely a nők szabad választását erősíti.

Vannak külföldi példák az anonim szülési rendszerre, az a kérdés, a magyar szabályozás ezt hogyan fogja átültetni a hazai gyakorlatba - mutatott rá Varró Gabriella.

Az anonim szülés felveti azt a problémát, hogy a védőnői és gyermekjóléti szolgálat, az egészségügyi ellátórendszer mennyire felkészült erre, milyen arányban képesek elérni a krízisterheseket és mennyire tudnak beszállni a prevencióba.

Ez az, amit hiányosnak tartunk, és igazából ez lenne a nulladik lépés az anonim szülés felé - hangsúlyozta a Születésház Egyesület vezetője.

Jelezte: mindenképpen fontosnak tartják, hogy se a nők, se a gyermekek jogai ne sérüljenek, és meglegyen számukra a szabad választás lehetősége - a nőnek a szüléssel, a gyermeknek a megfelelő információkhoz való hozzáféréssel összefüggésben.

Ha az ennek megfelelő szabályozást sikerül átültetni a hazai gyakorlatba, és mindkét fél jogai érvényesülnek, akkor az anonim szülés bevezetése jó megoldás lehet az abortusz, a nem kívánt krízisterhességek és a gyermekhalálok elkerülésére - összegezte Varró Gabriella.