A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint szeptemberben

• a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer volt.
• A munkanélküliek száma 224 ezer fő,
• a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt.

Augusztushoz képest

• a foglalkoztatottak száma 7500-zal nőtt,
• a munkanélkülieké 4700-zal csökkent,
• a ráta 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett.

A július-szeptemberi háromhónapos időszak átlagában, azaz a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 669 ezer főt tett ki, lényegében megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel. A 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 230 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt július-szeptemberi időszakban.

A foglalkoztatás háromhavi trendje egyelőre jó képet mutat, a munkanélküliek száma is mérséklődött valamelyest a nyár végi magas szintről – emelte ki az MTI-nek küldött kommentárjában Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője.

Egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon, a gazdaságilag aktívak száma ismét a 4 millió 900 ezret közelíti, az aktivitási ráta is 69 százalék fölé emelkedett.

Többen vannak tehát jelen a munkaerőpiacon, olyan környezetben, amikor a demográfiai helyzet romlik, tovább csökkent a munkaképes korú népesség - hívta fel a figyelmet.

A kilátásokat árnyalja, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódik, ami késleltetve, de éreztetheti negatív hatását a hazai munkaerőpiacon is, ahogyan az AI szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni. 2026-ra 4,6 százalék körüli munkanélküliségi rátát vár az MBH Bank szakértője. 2027-ben, ha a gazdaság erőre kap, fokozatosan élénkülhet a munkaerőpiac is, ugyanakkor az adópolitikai tervezett változások több vállalkozás esetében a fejlesztések és beruházások forrásait csökkenthetik és akár leépítésekhez is vezethetnek – figyelmeztetett.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is üdvözölte, hogy az elmúlt hónapokban megszokottnál némileg jobb munkaerőpiaci adatok érkeztek szeptemberről. A javulásban vélhetően szerepe lehetett annak, hogy azok, akik a választások után elvesztették munkájukat, már részben el tudtak helyezkedni.

Kifejtette:

a foglalkoztatási ráta éves emelkedése nem meglepő, ez egy több éve tartó folyamat, ami demográfiai okokból nem is nagyon tud megállni – például a 15-74 éves korosztály létszáma egy év alatt 60 ezerrel lett kisebb.

Emellett persze az sem segített, hogy a gazdasági növekedés is alacsonyabb volt, miközben persze a vállalatok növelték hatékonyságukat, így a minimálisan magasabb hozzáadott értéket kevesebb munkaerővel állították elő.

A nagyjából változatlan aktivitási létszám kisebb népesség mellett azt jelenti viszont, hogy arányaiban többen vannak jelen a munkaerőpiacon – fűzte hozzá.

Regős Gábor úgy véli, a következő hónapokban az ipari nagyberuházások hatása pozitív lehet, és talán a közszférában és az ahhoz kapcsolódó cégeknél megtörtént változások utáni konszolidáció is folytatódik. Ugyanakkor az építőipar jelentős fékeződése és a továbbra is gyenge külső kereslet kockázatot jelent a foglalkoztatás szempontjából.