Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Jose A. Bernat Bacete/Getty Images

Áttörte a 20 fokot a keddi csúcs - mutatjuk, hol

Árnyékban az ország egyik határán 20,3 fokot mértek. Az országos melegrekord azonban nem dőlt meg. Érdkesség: 1954-ben ezen a napon mintegy 45 fokkal hidegebb volt.

Durvát posztolt a HungaroMet a Facebookon: mármint az évszakhoz képest durvát, ugyanis már február e szakaszában megvan az első 20 fok fölötti kora délutáni csúcs.

A meteorológiai szolgálat friss posztjában azt is kiemeli, hogy a délnyugati szél tette meg hatását, az hozta ránk ezt a tavaszi időt.

A 20 fok fölötti, egész pontosan 20,3 fokot árnyékban kedd kora délután Sopronhorpácsnál mérték, ez idei rekord. A napi országos melegrekord egyébként nem dőlt meg, 2004-ben Kiskunhalason ezen a napon kereken 21 fokot mértek, míg 1954-ben Békéscsabán -27,1-et, az a hidegrekord erre a napra.

Később sem fogunk nagyon fázni egyébként, éjszakára 3-10 fokra hűl majd le a levegő, arra azonban ügyeljünk, hogy a szél miatt hűvösebbnek érezhetjük az időt.

Mutatjuk a posztot!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×