A programban bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít - olvasható az MME MTI-hez elküldött, hétfői közleményében.

Mint írták, a telelő baglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet az adatközlés a résztvevők számára, arra ösztönözve őket, hogy több időt töltsenek a szabadban, és hasznos önkéntes munkát végezzenek Magyarország gazdag madárvilágának védelme érdekében.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit.

Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.

Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata - például egér- és pocokfajok - áll. A zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat a baglyok azért választják nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.

Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot.

A további részletekről az MME oldalán lehet tájékozódni.