Az alkalmazott szakmunkások keresetéről úgy látják, az reálértékben is csökkent, és végképp leszakadt a mesterekétől. Elindult viszont a vidéki szakik munkadíjának felzárkózása, keresetük gyorsabban nő, mint a „pestieké” - írta közleményében a jószaki.hu.

Klímások, kőművesek, szobafestők - őket hozzák példának azokra a mesteremberekre, akiknek a jövedelme több mint megduplázódott 2020, azaz a Covid óta – nominális értéken, reál értelemben, azaz az inflációval csökkentve a növekedés ennél nagyjából 45 százalékkal kisebb.

A többi szakma vállalkozói sem panaszkodhatnak, a jövedelmek növekedése jellemzően náluk is meghaladja a 70 százalékot, és a nagy átlagé is 83 – reál értelemben tehát 36 – százalék, állítják.

A vállalkozóként dolgozó mesterekhez viszonyítva, nem jártak ilyen jól a beosztottként dolgozó szakmunkások. Az ő jövedelmük a cég saját adatai szerint csupán 9 százalékkal nőtt, tehát összességében komoly reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Közöttük is vannak azonban olyanok, akiknek a jövedelemnövekedése meghaladta az országos nettó átlagkereset 38 százalékos növekedési ütemét, ilyenek a szobafestők, a gipszkartonosok és a kőművesek.

Mindez értelemszerűen azt jelenti, írták, hogy az önálló szakik és a szakmunkások jövedelme közötti olló messze szétnyílt az utóbbi időben. 2020-ban a vállalkozó mester az 1,4-szeresét kereste a mellette dolgozó szakmunkásnak, ugyanez az arány mostanra 2,4-szeresre nőtt.

A szakik munkadíja nem Budapesten, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés.

„Ha valaki most vágna építkezésbe vagy lakásfelújításba, arra ne számítson, hogy idén érdemben csökkennek a szakik munkadíjai. Az biztos, hogy ma könnyebben és gyorsabban lehet mestert találni, mint akár fél évvel ezelőtt. Ez érdemben javítja a munkálatok hatékonyságát, de a munkadíjak komoly csökkenésével nem érdemes számolni” – mondta Pfenninberger Ádám, a JóSzaki igazgatója.