A főpolgármester kezdeményezi, hogy Antall Józsefnek, a rendszerváltás utáni szabad Magyarország első miniszterelnökének a nevét viselje a Liszt Ferenc repülőtérre vezető út.
A főpolgármester kedden a Facebook-oldalán emlékeztetett: Antall József 30 éve, 1993. december 12-én hunyt el.
Azt írta: ahogyan Antall József az eskütétele utáni beszédében megjósolta, minden akaraterejére és hitére szükség volt, hogy az országot átvezesse a diktatúrából a demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a népköztársaságból a köztársaságba, a keleti blokkból az euroatlanti szövetségi rendszer felé.
Karácsony Gergely hangsúlyozta: alighanem sok vitájuk lett volna politikusként, "de a történelem ítélete egyértelmű", Antall József "felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az lesz a jövőben is", ezt pedig "a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül".
Budapesten neveztek el közterületet a köztársaság első elnökéről, "úgy helyes, hogy az első kormányfőről is legyen". Ezért kezdeményezi, hogy a főváros egyik legfontosabb útja, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető út Antall József nevét viselje a jövőben - írta a főpolgármester a közösségi oldalán.
Bár jelenleg nagyjából járható a Hormuzi-szoros, mégis a lezárásával kapcsolatos félelmek mozgatják továbbra is az olaj árát. A térségben már március óta jelentősen visszaesett a hajóforgalom. De vajon mi mozgatja most leginkább a piacot: a ténylegesen kieső olajmennyiség, vagy az a kockázat, hogy a Hormuzi-szoroson bármikor újabb zavar keletkezhet? A lehetséges forgatókönyvekről Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője beszélt az InfoRádióban.
A mai világban a fenntarthatóság már nem csak egy hangzatos vállalati jelszó, hanem a mindennapi irodai működés egyik alapja. Azonban cégvezetői és munkavállalói szinten is sokan gondolják úgy, hogy a környezettudatosság bonyolult folyamat, amely komoly anyagi ráfordítást igényel.
Donald Trump az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén tartott beszédében Irán megsemmisítésével fenyegetőzött, valamint két nagy katonai támaszpont létesítését jelentette be Grönlandon. A kubai küldöttség pedig tüntetőleg kivonult a teremből, miután az amerikai elnök a kommunista rezsim összeomlását jósolta - jelentette az ENSZ Közgyűlése.