„Látványos a vízszintemelkedés nagyon sokfelé az országban, a nagy folyókon, említhetném például a Dunát, ott ahol bejön Magyarországra, Nagybajcsnál már elsőfokú a készültség, az árhullám a fővárosba a hétvégén, vasárnap hajnalban ér le, valószínűleg akkor tetőzik. Körülbelül egy méterrel elmaradunk majd az a rakpart szintjétől” – mondta az InfoRádiónak a szóvivő.

A Hydroinfo oldal szerint szombat hajnalban lesz a legmagasabb a vízállás Budapestnél valamivel 550 cm alatti értékkel, az is kiderül az ábrájukból, hogy 645 centi fölött zárják le az alsó rakpartot.

Siklós Gabriella arról is beszélt, hogy érkeznek árhullámok a Murán és a Dráván is ott, akár másodfokú készültség is előfordulhat, a Rábán is levonul egy árhullám.

Csütörtökön a Duna vízgyűjtője már nem, de a Tiszáé kapott csapadékot, így a Sajón, a Tarnán és a Zagyván és elindultak komolyabb árhullámok.

„A Tarnán helyi vízkárkészültség is előfordul, de ez igaz például az Ipoly környékén is, hiszen vannak olyan települések, ahol önkormányzati védekezés van, nincs állami védvonal, és a lokálisan lezúduló hihetetlen mennyiségű csapadék azért ott gondokat okozott az elmúlt 24 órában” – elemezte a helyzetet.

A Hydroinfo szerint péntek délelőtt

egyedül a Tarnán, Tarnaörsnél van az országban harmadfokú árvízkészültség,

de itt is tetőzött már a vízállás 380 cm környékén.

Azt is elmondta, hogy azokon a településeken, ahol önkormányzati védekezés van, a polgármesterek kérhetnek és kérnek is segítséget a vízügytől, kollégáik ott vannak, ahol ha rövid időre is, de komolyabb beavatkozásra van szükség.

Sikós Gabriella elmondta, hogy a Tarnán, a Dráván és a Murán másodtetőzések fordulnak elő a múlt heti nagy csapadékmennyiségre jövő e heti utánpótlás miatt. A következő egy hét még készültségben telik.

„Ahol tudjuk, ott azért ezeket a vizeket visszatartjuk,

mert hát azt senki nem tudja megmondani, hogy milyen nyár következik” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy januárban, majd áprilisban és májusban is nagy mennyiségű csapadék érkezett. A Tisza környékén „egyszerűbb” a helyzet, hiszen a tározók, a holtágak, a csatornák rendelkezésre állnak, ott más az esése a folyónak, más vízhozammal érkezik, mint például a Dráva vagy a Mura. „A Dunánál is, ahol tudjuk, holtágakba például a Szigetközben vagy akár Mohácsnál kivezetjük, illetve a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, ahova folyamatosan vezetjük be a vizet, amikor gravitációsan lehet.” A Kiskunságnál pedig az öntözést segítik.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy több tízmillió köbméter vizet táraztak be január óta.

Fellélegeztek nagy tavaink

Az elmúlt években vízhiánnyal küzdő tavak vízállásának is jót tett természetesen az elmúlt napokban esett eső. A Balaton szerdán emelkedett 115 cm-re az átlagos vízszint, azóta ott áll, már rég nem volt ilyen magas.

Korábban egyébként 110 centméter volt a maximum, de a szélsőségesen meleg nyarak miatt ezen módosítottak. 2022. május 1-jén 105 centiméter volt a vízszint (abban a szezonban az volt a csúcs), de az 1921 és 2021 közötti időszakban többször is előfordult, hogy ugyanezen a napon ennél is alacsonyabb átlagos vízállást mértek. 2003-ban 70 centi volt ez az érték. Ideálisnak azt tekintik a szakemberek, ha a nyarat 120 centis vízállással nyitja a Balaton.

A Velence-tó vízszintje 110 centis Agárdnál. Itt is nagy gondot okozott tavaly az aszály. Januárban még csak 80 centis körül volt a tó vízszintje.