A globális minimumadó a 750 millió euró árbevételű cégcsoportokra vonatkozik, elsősorban azokra, melyeknek nagy nemzetközi jelenléte van. Ezek lehetnek magyar központú cégcsoportok, amelyeknek külföldön vannak leányvállalatai, vagy külföldi cégcsoportok, amelyeknek magyar leányvállalatai vannak – mondta az InfoRádiónak Czoboly Gergely, a PwC vezető menedzsere.

Ez nem jelenti azt, hogy többlet adófizetési kötelezettségük keletkezik ezeknek a cégeknek, mert önmagában a 15 százalékos globális minimumadó egy effektív adókulcsra számított mérték, amelyik lehet kisebb vagy nagyobb az adott ország társaságiadó-kulcsánál.

Magyarországon a kilencszázalékos társaságiadó-kulcs első ránézésre kisebb, mint a 15 százalék effektív adókulcs, ugyanakkor az effektív adókulcsba bele kell számítani a jövedelemtípusú plusz adókat. Magyarországon például a Robin Hood-adó és a helyi iparűzési adó beleszámít az adófizetési kötelezettségbe.

"Azoknak a cégeknek, melyeknek Magyarországon jelentős gazdasági tevékenysége van, egyáltalán nem biztos, hogy plusz adófizetési kötelezettsége keletkezik a magyar operáció miatt"

– mondta Czoboly Gergely. A különböző adókedvezmények csökkentik a kilencszázalékos társasági adót. Összességében cégenként eltérő lesz az effektív adókulcs, és okozhat a globális minimumadó meglepő eredményeket is, különösen technikai okokból.

A külföldi vállalkozások, leányvállalatok esetében viszont elképzelhető, hogy például egy magyar multinacionális cégnek olyan országban van leányvállalata, ahol kevesebb társasági adót fizet. Az új szabály szerint Magyarországon kell utána megfizetni a többlet adót. Tehát nem feltétlenül jelent cégek esetében többet adófizetési kötelezettséget, várhatóan többlet adminisztratív kötelezettséget viszont igen.

"Ez egy bonyolult rendszer nagyon sok információra, olyan adatokra lesz az cégeknek szükségük, amelyekkel jelenleg nem is rendelkeznek" – mondta az InfoRádiónak Czoboly Gergely, a PwC vezető menedzsere.