Szeptember 1-jétől módosult a nyugdíjtörvény egy bekezdése, amely a nyugdíjrögzítés rendelkezéseit tartalmazza – derül ki a 24.hu adó.hu-ra hivatkozó összeállításából.

Hogy mit jelent ez? Ismert, az öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, illetve meghatározott mértékű szolgálati idő megléte, kivéve a "nők 40", de számos oka lehet annak, hogy valaki még nem akar ekkor nyugdíjba menni, hanem folytatni szeretné a munkát változatlan feltételekkel. Ekkor a leendő nyugdíjasnak a nyugdíj éveire jobb a helyzete, mivel nő a szolgálati idő, márpedig érdemes volt erre odafigyelni, nem mellékesen amiatt is, mert a plusz időben végzett munkával keresett pénz feltornássza a fizetési átlagot is.

Röviden: aki tovább dolgozik a nyugdíjazása elméleti időpontjánál, magasabb nyugdíjra is számíthat.

Ez volt eddig.

Ami a változást illeti, a korhatárt elérők és előtte legalább 20 évig dolgozók kérhetik az öregségi nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését; az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a számára kedvezőbb nyugdíjat a korhatár betöltésére kiszámított és az éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül. Ily módon veszteség nem érheti nevezettet a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna, de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.

Fontos még, hogy a nyugdíj rögzítését kérő személy nem minősül nyugdíjasnak, ezért szerezhet további szolgálati időt.