Hatékony a plazmaterápia a koronavírus kezelésében – mondta Lacza Zsombor, az eljárás kifejlesztésén dolgozó magyar kutatócsoport vezetője. Mint az Indexnek kifejtette: 23 betegből 16-an meggyógyultak, és volt köztük olyan végállapotú fertőzött, akiről már lemondtak róla, de ez a gyógymód segített rajta, és meggyógyult.

A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese hozzátette: az Egyesült Államokban ötezren kapták a terápiát, és a gyógyulási arány hasonló.

Beszélt arról is, hogy

vérplazmából kezd kialakulni a szűkösség, ami gondot okoz.

Csak a betegségen átesett emberek véréből lehet kinyerni a megfelelő vérplazmát, és közülük sem mindenkié alkalmas, ugyanis sokaknál nem termelődik ellenanyag. Hogy ez miért van így, ennek a kiderítésére most írnak ki kutatási pályázatot.

„Volt olyan megfigyelésünk is, hogy az élsportolók az életmódjuk miatt könnyen megfertőződnek, de könnyen át is esnek a fertőzésen különösebb szövődmények nélkül. Még nem tudjuk ennek az okát” – fejtette ki.

Lacza Zsombor közölte: az első hullámban 4500 fertőzött volt itt, közülük tíz százalék jelentkezett plazmaadásra. Aggasztóbb, hogy a négyszázötven ember által leadott plazmából csak negyvenöt volt felhasználható, az összes többiben vagy nem termelődött ellenanyag, vagy egyéb betegsége volt az illetőnek – tette hozzá.

A tudományos rektorhelyettes az aktuális magyarországi helyzetről azt mondta, rosszabbul állunk, mint ahogy kinéz.

„Az első hullám arról szólt, hogy akadt egy-egy vírusos góc, amely jellemzően egészségügyi intézményekben, idősotthonokban alakult ki. A lakosság körében nem nagyon volt jelen a vírus. Nem terjedt el. Ehhez képest most az látjuk, hogy különösebb fertőzési gócok nélkül, egyenként betegednek meg az emberek, nyilván első körben a veszélyeztetett populációk körében – diákok, sportolók, idősotthonok lakói. És innen azután széthordják mindenfelé. Most rengeteg olyan ember járkál közöttünk, aki hordozza a vírust, és fogalma sincs, kitől kapta. Ez a klasszikus járványveszély. Ebből a szempontból a második hullám veszélyesebb az elsőnél” – hangsúlyozta.

Hozzátette: az első körben négy hónap alatt 23 igény érkezett plazmára, míg most két hét alatt 11-12, ami négy hónapra kivetítve 88–96 – vagyis nagy szükség lenne vérplazmára. de alig vannak donorok, gyógyult betegek.

Egyáltalán nem vagyunk túl a nehezén

– emelte ki.

Lacza Zsombor szerint két dologban lehet bízni.

• Az egyik, hogy az emberek viszonylag fegyelmezettek. Ha mindenki maszkot hord, az orrán is, az jelentősen gátolja a vírus terjedését. A járvány elleni védekezés csak akkor működik, ha mindenki részt vesz benne.
• A másik, ami optimizmusra ad okot, hogy egyre jobban megismerjük a vírus természetét, javul a terápia hatékonysága.