A kormány a társasági adó emelését az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta.

2007 januárjától azok a magánszemélyek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot különadó fizetésére kötelesek.

Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész, mértéke 4 százalék.

2006 szeptemberétől szolidaritási adó fizetésére kötelezett valamennyi társasági adóalany, nyereséges vállalkozás és egyéni vállalkozó.

Az adó alapja a vállalkozás adózás előtti nyeresége, ami a kedvezményekkel nem csökkenthető, mértéke 4 százalék.

A kormány 2007-ben ettől a két intézkedéstől 194 millió forint pluszbevételt vár.

A pénzügyi szektor is a zsebébe nyúlhat

A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és biztosítók nyereségének egy jelentős része az állam által kamattámogatás és adókedvezmény formájában nyújtott támogatások keltette kereslet eredményeként keletkezik - vélekedik a kabinet.

"Annak érdekében, hogy ebből a többletjövedelemből méltányos mértékben többlet hozzájárulást nyújtsanak az egyensúly helyreállításához a vállalkozások szolidaritási adóján felül 2007-ben is további befizetésre lesznek kötelezettek" - áll a programban.

A különadóból származó bevétel összege 2007-ben 50 milliárd forint lesz.

Ne érje meg veszteségesnek lenni

"Ma a vállalkozások egy jelentős része éveken keresztül veszteségesnek mutatja magát, és teljesen kivonja cégét a társasági adó fizetésének kötelezettsége alól. A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett adóalanynak meg kell fizetnie egy, a fennmaradáshoz gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni társasági adót.

Az elvárt adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka, ha a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket.

Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió forint adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék. Az elvárt adót fizető adózókra is vonatkozik a 4 százalékos szolidaritási adó.

2007-től az értékhatárhoz kötött - legalább 3 milliárd forintos beruházás, hátrányos helyzetű térségben 1 milliárd forintos fejlesztés - kedvezménynél is előírás lesz, hogy az adózónak az igénybevételt követő négy évben legalább 150 fővel (hátrányos helyzetű térségben 75 fővel) nagyobb létszámmal kell működnie.

A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a munkahelyteremtéshez kötött kedvezmény tovább bővül.

Eddig hátrányos helyzetű régióban a nagyvállalatoknak legalább 150, a középvállalkozásoknak 75, a kisvállalkozásoknak 15 fővel kellett növelniük a létszámukat.

A jövő évtől a 48 hátrányos helyzetű kistérségben a létszámnövelési feltétel a nagyvállalatoknál 20, a kkv-knál pedig egységesen 5 főre csökken.