"Nem okoztam nagy meglepetést a kormánynévsorral, egészen biztos vagyok benne. Tegnap estére az utolsó nyitott kérdés is nyilvánosságra került. Egyre többen voltak, akik tudni vélték, hogy Göncz Kingát jelölöm külügyminiszternek. Tudom, hogy a többség számára meglepetést keltő javaslat. A nemzetközi kapcsolatokban, saját szakmájában jártas, az európai szociális modellt ismerő, Európa jövőjét kiterjedt szociális-kulturális-gazdasági együttműködésben látó Göncz Kinga segíthet abban, hogy megváltozzon a külügyekről eddig kialakult elég ódivatú kép: franciás diplomácia, némi sejtelmesség, viszonylagos távolság a hétköznapoktól.

(...) Szóval, semmi hagyományos cifra külpolitika, hanem nagyon is sok belpolitika. És sok civilség. Bízom Göncz Kingában, bízom abban, hogy egy erőteljes szociális és civil képet tud adni a magyar külpolitikának, a magyar Európa-politikának, miközben megőrzi azokat az erényeket, amelyek hagyományosak, és amelyeket kitűnően hordoz a magyar diplomáciai kar a bonyolult multinacionális viszonyokban és a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt.

Somogyi Ferencet nem egyszerűen sokra tartom, hanem személyesen is kötődöm hozzá. Õ kitűnő ember, mondhatom - alig lenne túlzás ezt mondanom-, hogy a barátom. Alig van hálátlanabb feladat, mint leülni miniszterekkel és azt mondani nekik, hogy nem téged jelöllek. Pokoli érzés, különösen, hogy ha egy ilyen embernek kell mondani, ráadásul úgy, hogy az újrajelölés elmaradásának nem az elégedetlenségem az oka, hanem az, hogy egy új karakterelemet szeretnék kifejezésre juttatni, amelyhez más személy talán megfelelőbb. De azért is intézem diszkréten ezeket a személyi ügyeket, mert csak a lehető legkisebb sérülést szabad okozni embereknek. Nem üzengetek, nem teszek senkit sem lehetetlenné. (...) Azzal együtt is, hogy valóban a külügyi tárca volt az, amelynek a vezetéséről a leghosszabban meditáltam, gondolkodtam; meghallgattam sok embert, és végiggondoltam sok jelölt nevét, ebben jó páran segítségemre is voltak. Több személyt ajánlottak a figyelmembe, persze volt olyan is, aki saját magát.

Egyébiránt azt gondolom, az a jó, ha nem okoz nagy meglepetést a kormány összeválogatása, és ez esetben pontosan ez történt. A 12 minisztériumból hatnak változott meg a vezetése. Ez nem rossz arány. Ez egy mérsékelt kormányátalakítást jelent. Azon a hat helyen, ahol változik a miniszter, négy helyen a miniszter nem volt tagja a most leköszönt kormánynak, két esetben pedig a miniszter (Kiss Péter és Göncz Kinga) nem a korábbi tárcát vezeti."

(A teljes bejegyzést elolvashatja itt.)