Ausztria múlt péntekitől naponta 3200 főre korlátozta az országba beengedhető migránsok számát és naponta 80-ra az ország déli határainál benyújtható menedékkérelmek számát.

A szlovén rendőrség szerint a migránsok vonulásának nyugat-balkáni útvonalán fekvő országok rendőri vezetői még február 18-án Zágrábban nyilatkozatot írtak alá arról, hogy tiszteletben tartják a korábban bejelentett osztrák kvótát, és a visszatoloncolások elkerülése végett naponta mintegy 580 migráns belépését engedélyezik, hogy minden bevándorlót a schengeni szabályoknak megfelelően ellenőrizhessenek. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Horvátország ennek ellenére csütörtökön 850 Közel-Keletről érkezett bevándorlót szállított Szlovéniába, Ljubljana pedig csak figyelmeztette Zágrábot a korábbi megállapodásra - magyarázta a szlovén rendőrség. Zágráb ezután tájékoztatta Belgrádot, hogy naponta legfeljebb csak ötszáz migránst fogad.

A korlátozott beléptetéseken túl a megállapodásban az is szerepelt, hogy a szóban forgó országok szakembereket küldenek a görög-macedón határra, hogy segítség macedón kollégáikat a személyazonosság megállapításában és a regisztráció elvégzésében, majd minden ország ellenőrzötten, saját területén szállítja tovább a migránsokat egyik pontról a másikra.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter az STA szlovén hírügynökség szerint bejelentette: jövő kedden újabb operatív találkozót tartanak Belgrádban a balkáni útvonalon fekvő országok rendőri vezetői, de ezen részt vesz Görögország, Németország és Hollandia képviselője is.

Meredeken csökkent a Horvátországba érkező migránsok száma a balkáni útvonalon fekvő országok szigorításai miatt - írta a Jutarnji List című horvát napilap. A fokozott ellenőrzések, a hadsereg bevetése a határokon és azoknak a migránsoknak a visszatoloncolása Szlovéniából és Ausztriából, akik korábban akadálytalanul juthattak el a Balkánon át Nyugat-Európába, odavezetett, hogy néhány százra csökkent a naponta Horvátországba érkező menekültek száma - írta a lap.

Az illetékes tárca adatai szerint az elmúlt tíz napban 4661 migráns lépte át a szerb-horvát határt, naponta átlagosan 466. A magyar-szerb zöldhatár tavaly szeptemberi lezárása óta Horvátországban közel 656 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.

Miro Kovac horvát külügyminiszter a Nova TV kereskedelmi csatorna csütörtök esti híradójában úgy nyilatkozott: Horvátország szükség esetén drasztikus szigorításokat vezet be. "Amíg Németország és Ausztria fogadja a migránsokat, Horvátország átengedi őket, de nem leszünk gyűjtőközpont" - hangsúlyozta.

Athén nem hajlandó fogadni Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminisztert, mivel Görögországot nem hívták meg a héten Bécsben tartott miniszteri szintű migrációs konferenciára - jelentette az ANA görög hírügynökség, amelynek erre vonatkozó értesülését az athéni külügyminisztérium egyik tisztségviselője is megerősítette. Athén csütörtökön konzultációra hazahívta nagykövetét az osztrák fővárosból az ellen tiltakozva, hogy Görögország nélkül tartották meg a szerdai konferenciát, amit Athén barátságtalan lépésnek tekint. Mikl-Leitner kérte a görög hatóságokat, hogy a jövő héten Athénba látogathasson, de görög kormányzati vezetők nem fogadják.

Athént több uniós tagállam, többek között Ausztria is bírálta, amiért nem tesz elegendő lépést annak érdekében, hogy kötelezettségét teljesítve megvédje az EU külső határának számító görög-török tengeri határt.

Görögország ugyanakkor megkísérli csillapítani a menekültáradatot azáltal, hogy a következő napokban az eddiginél kevesebb illegális bevándorlót szállít az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő szigetekről a szárazföldre.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a migrációs hullám legutóbbi fejleményeire reagálva kijelentette, hogy Európa országai egyre inkább ördögi körbe zárják magukat azáltal, hogy elkezdték lezárni határaikat a menedékkérők előtt.

A biztos hangsúlyozta, Görögországban drámai a helyzet: 2015-ben 500 ezer, az idei év első két hónapjában pedig már több mint 50 ezer menekült érte el Leszbosz szigetét. Úgy vélte, hogy jelentősen szélesíteni kellene azokat a jogi kereteket, amelyek a biztonságos és szabályos bevándorlást biztosítják, kitérve a családegyesítésre és a humanitárius vízumok kiadására is. Hozzátette, hogy hatékony visszatelepítési politikára van szükség, amely lehetővé teszi azoknak a hazaszállítását, akiket az emberi jogi normák szerint nem illet meg nemzetközi védelem.

Németországban tavaly a menedéket kérők mintegy 13 százaléka nem jelent meg kijelölt szállásán, vagyis a közel 1,1 millió regisztrált menekültből nagyjából 142 ezren - derül ki a szövetségi belügyminisztérium pénteken megjelent adataiból.

Messze Magyarország a legszolidárisabb Németországgal, hiszen területén keresztül egyetlen illegális bevándorló sem érkezik Németországba - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban folytatott tárgyalásai után az MTI-nek.

Reinhold Gall tartományi belügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről elmondta: elsősorban a bevándorlási válságról tárgyaltak, amellyel kapcsolatban biztosította partnerét arról, hogy Magyarország továbbra is betart minden uniós szabályt, és déli határának védelmével megvédi a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet.