Ha az a kérdés, hogy addig, ameddig a versenyszféra nincs olyan állapotban, hogy munkát tudjon biztosítani minden munkakereső számára, az emberek segélyt kapjanak vagy közfoglalkoztatáson keresztül munkát, akkor ez a kérdés eldőlt - mondta az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
 
"Talán furcsa lesz, amit mondok: nem hiszek a közmunka mindenhatóságában és más sem hisz. Nem az a lényeg, hogy ezt a foglalkoztatási formát hosszú évekig, évtizedekig tartsuk fönt" - fogalmazott.
 
Czomba Sándor szerint három-négy év múlva a versenyszféra már képes lehet a tömeges munkaerő teremtésre.
 
"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás. 2010-13 között teljesen egyértelműen pozitív hozadéka volt" - hangsúlyozta az államtitkár.
 
Czomba Sándor hozzátette: a teljes foglalkoztatottsághoz szükség van a közfoglalkoztatásra, ugyanakkor a közfoglalkoztatásra tartósan berendezkedni nem célszerű.
 
 Az államtitkár elmondta: a következő hónapokban is fogad el a kormány olyan jogszabályokat, amik segítik a kilépést a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé.
 
"Minden hangszeren játszanunk kell a következő időszakban, de a karmesternek a versenyszférának kell lennie" - fogalmazott.
 
Czomba Sándor hozzátette: a Visegrádi Négyek országai nagyon hasonló problémákkal találják szembe magukat.
 
 A KSH adatai szerint a vasárnapi zárvatartás mellett nőtt a kereskedelemben dolgozók száma. Czomba Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár szerint ez azzal magyarázható, hogy a boltok a többi napon hosszabb ideig vannak nyitva.