Az elfenekelés már gyermek-bántalmazásnak számít - jelentette ki az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója.

A magyar társadalomtudományi kutatások azt mutatják, hogy a gyermeket nevelő szülők 70 százaléka azt gondolja: rendben van, ha megüti gyermekét. Ami még megrendítőbb: a gyerekek negyede is azt gondolja, hogy teljesen rendben lévő dolog, ha a szülő megüti őt - mondta el a gyermekjogi szakember.

Ahogy felnőttek közötti vitákat sem szabad erőszakkal rendezni, úgy a gyermekekkel szemben sem léphetnek fel így a szülők - hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

Utalt arra, hogy 2005. január 1.-e óta a gyermekvédelmi törvény is rögzíti ezt a szabályt. Az akkori előterjesztő miniszter ezt úgy fogalmazta meg: nem az a cél, hogy a szülők hosszú tömött sorokban börtönbe kerüljenek azért, mert verik a gyereküket, hanem az, hogy Magyarországon minél többen alkalmazzák a pozitív nevelési technikákat.
Tehát tudjuk azt, lehet gyereket felnevelni úgy, hogy annak nem része a fizikai erőszak - hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

Arra, hogy a közbeszéd bizonyos mértékig elnéző az atyai pofonokkal szemben, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója a következőt mondta: ez tényleg drámai helyzet.

Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös, láthatatlan tudatalattija, amivel meg kell küzdenünk - mutatott rá a szakember, hozzátéve: ezzel nagyon sok munka van, de nem lehetetlen a siker.

Gyurkó Szilvia részint a szülők frusztráltságára vezeti vissza a gyermekbántalmazásokat, másrészt a gyermekkorukban bántalmazott szülők hirtelen felindulásból adott reakcióira, amelyeket a szülők később meg is bánnak.

Az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója arról is szót ejtett, hogy a 2009-es eurobarométer - az uniós országokban végzett nagyszabású felmérés - alapján 3 magyar gyermekből 2 nem ismeri a jogait.

A Nemzeti Alaptantervben meg sem említik a gyermekjogokat - hangsúlyozta Gyurkó Szilvia. Hozzátette: egy civil szervezet becslése szerint Magyarországon a gyermekjogok megsértése az esetek 90 százalékában rejtve marad. Ennek oka, hogy a gyerekek nem is tudják, milyen jogaik vannak, ezért fel sem tűnik nekik, ha ezeket megsértik.

A gyermekek tehát úgy végzik el az iskolát, hogy nem is hallanak a jogaikról - jelezte Gyurkó Szilvia.

Mindez a szakember szerint alapvetően abban gyökeredzik, hogy maguk a felnőttek félnek attól: mi lesz, ha a gyerekek többet tudnak a jogaikról, hiszen már most is olyan nehéz őket kordában tartani, már most is nagyon el vannak kanászodva.

Vagy azt mondjuk, hogy először beszéljünk a kötelezettségekről és majd utána beszélhetünk a jogokról, miközben alapvetően azt látjuk, hogy az a gyerek, aki tisztában van a jogaival, az tudja tiszteletben tartani a másik jogát is - fejtette ki z UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója.

Gyurkó Szilvia szerint tehát a jogok ismerete feltételezheti azt, hogy a gyermekek tudatosan kövessék a szabályokat és ne hanyagolják el kötelezettségeiket.