Az elmúlt évek kutatásai során azt realizáltuk, hogy az egészségügyi adatvagyon tekintetében Magyarország kiemelkedő helyen van, mert centralizált és kutatható adatbázisokkal rendelkezünk az egészségügy terén – mondta Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatásért felelős igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve, hogy ezeknek a módszertani hátterét a szakmával közösen sikerült olyan szintre fejleszteni, hogy nemzetközi szaklapokban megjelentethető kutatási eredményeket tud a cége biztosítani a szakma részére, segítve ezzel az egészségügyi adatvagyon-alapú döntéshozatalt.

Azt is elmondta, hogy a Magyar Tüdőgyógyászok Társaságával közös kutatási programban már több mint hét éve vizsgálják a magyar tüdőrákos betegeet, és ennek a legfrissebb eredménye egy minőségi mutató, melyhez a késői stádiumban diagnosztizált tüdőrákos betegek túlélési változását kutatták az elmúlt évtizedben.

Kiss Zoltán elmondása szerint a tüdőrákos betegek túlélési kilátásai, főleg, ha késői stádiumban diagnosztizálják, nem túl jók, még kezelés esetén is alig haladják meg ötéves távlatban a tíz százalékot. Ebből a szempontból nagyon nagy szükség volt egy olyan diagnosztikai, terápiás irányelvváltozásra, ami képes növelni az esélyeket. Ezt vizsgálták meg az úgynevezett Help 3 vizsgálat segítségével, miután Magyarországon 2017-től elérhetővé vált a modern immunonkológiai kezelés.

Első körben arra voltak kíváncsiak, ez hogyan hatott a betegek hároméves túlélési esélyeire, és azt tapasztalták, hogy amíg az előző évtized elején, 2011-2012 környékén az akkor diagnosztizáltaknál az esély mindössze 14,5 százalék volt, addig manapság, amikor ez a terápia már első vonalban elérhetővé vált,

a túlélés esélye megduplázódott, 28,5 százalék fölé emelkedett.

Az adatkutatásért felelős igazgató elárulta, hogy a kemoterápiás és az immunonkológiai kezelés teljesen más úton hat. Hangsúlyozta, kutatásuk során nemcsak ezeknek a kezeléseknek a hatását vizsgálták, hanem az egész késői stádiumú tüdőrákos populációt is. Elmondta, évente 1500 adenokarcinómás tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, ami nagyon nagy szám. Azt azonban hozzátette, nem konkrétan az egyes terápiás hatásokat, hanem az egész populáció komplex menedzsmentjét tudták érdemben sikeresen vizsgálni.

A vizsgált időszak során a betegek közel harmada jutott hozzá a modern kezeléshez, és ez lehetővé tette mind a diagnosztika, mind az irányelvek fejlődésével, hogy a túlélési esélyeik megduplázódtak.