Az űrállomás fele valószínűleg elég a légkörben, de vannak olyan darabjai, amelyek átvészelik a visszaérkezést. A hajtóműblokkok, az üzemanyagtartályok túl szokták élni,

száz kilogrammos darabok is előfordulhatnak majd

- mondta az InfoRádióban Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkommentátora.

A becsapódás pontos helyét nem lehet előrejelezni, egyelőre annyit lehet tudni, hogy az űrállomás olyan pályán kering, amelynek az egyenlítőhöz képest a hajlásszöge 43 fok, tehát az egyenlítőtől északra és délre 43 fokra bárhol lezuhanhat.

Magyarország ettől északabbra helyezkedik el, ezért nem vagyunk érintettek.

Ellentétben több dél-európai állammal, mint Spanyolország, Olaszország, Görögország, Bulgária, Macedónia, de a szakértő szerint nagy valószínűséggel lakatlan helyre fog becsapódni.

"Csak pár órával előtte tudják jelezni, hogy hová fog becsapódni, mert elsősorban a felső légkör sűrűségétől függ, hogy a 250 kilométeres magasságból ennyi idő alatt hová tér vissza" - mondta Zsombok Gábor, és hozzátette, több száz vagy akár ezer kilométeres nagyságú övezet is lehet, ahol a roncsdarabok szétszóródnak. Nagyjából akkora kárt tudnak okozni,

mintha egy felhőkarcoló tetejéről dobálnák le ezeket a darabokat. 

A legtöbb űreszköz mérgező komponenseket használ a hajtűműveihez, és ez veszélyes lehet, ezért nem szabad megérinteni a roncsokat.

A legnagyobb irányítatlan tárgy, amely a világűrből visszaérkezett, 1979-ben a több mint hetventonnás amerikai Skylab űrállomás volt, és több ezer kilométeren szóródott szét Ausztrália sivatagos területein.