A legtöbb kutyatulajdonos arra a kérdésre, hogy miért tart kutyát azt válaszolja: a mozgás öröméért. A városi ember naponta 2-3 alkalommal is elhurcolja sétálni a kutyáját (vagy az eb a gazdit); sokan viszik magukkal vakációjukhoz, futáshoz, sportoláshoz is kedvencüket. Sok aktív sportoló pályafutása végeztével kiváló edzéstársra lel egy négylábúban.

A kutya - legyen szó bármely fajtáról - akkor és addig igazán kutya, ameddig futhat, rohanhat, nyargalhat. A kutyát pedig az evolúció során az emberhez fűződő szoros kapcsolata tette kutyává. Ez a két gondolat tulajdonképpen ötvözi egy Nyugat-Európában hosszú évek óta igen népszerű sport, a canicross lényegét.

A canicross (a kutyás terepfutás) francia eredetű móka. Ebben a sportágban ugyanis a kutya és az ember együtt fut a kijelölt versenypályán egy szárral összekötve. A futó tehát "felcsatolja" a kutyát a derekára és a verseny idejére eggyé válik vele. Másrészt a kutyának nemcsak futnia, hanem húznia is kell gazdáját, az ember a versenyen nem kerülhet a kutya elé.

A kutyának nem csak az irányokat kell megtanulnia, hogy gazdája parancsára merre forduljon, hanem például azt is, hogy emelkedőn húzzon, lejtőn pedig lassítson, gazdáját segítve, azzal együttműködve.

Az együttműködés a canicross kulcsszava

Kutya és gazdája nem egymás mellett, hanem együtt futva, egymást kiegészítve halad a cél felé. A feladat: minél hamarabb megtenni a versenytávot - együtt. A sebességet a gazda határozza meg - az ő futóteljesítményénél gyorsabban nem tud a páros futni.

A canicross minden kutyával űzhető, hiszen fajtától függetlenül minden kutya alapvető létszükséglete és képessége a mozgás, a futás. (Érdekesség: az első Európa Bajnokságot egy staffordshire bullterrier-szerű keverék nyerte.) Ráadásul a canicross különböző távokat kínál, sőt feltalálták már a canimarche-t is, a kutyás gyaloglást, tehát minden kutya és gazda megtalálhatja a neki megfelelő mozgásformát.

Bár a canicross tulajdonképpen a szánhúzásból alakult ki (a vezérkutyával való külön foglalkozásból), azonban Nyugat-Európában már nagyon régóta önálló sportág. A canicross nem igényel különleges felszerelést, csupán olyasmit kíván embertől és kutyától, amelyre az eleve is képes.

A canicross testvérsportága a bikejöring, ahol a kutya egy terepkerékpárossal összekötve teljesíti a távot. A feladat megegyezik: minél gyorsabban letudni a 65 méter szintkülönbségű, csaknem 4 és 8 kilométeres távot. A különböző korosztályos kategóriákban a 40 év felettieknek ugyanúgy rendeznek versenyeket, mint a fiataloknak.

Áttörést hozott a verseny

A bakonybéli versenyen, a hómentes Eb-n a canicross mellett rollerek és biciklik, valamint három és négy kerekű fogatok indultak. A versenyzőket kettő, négy, hat vagy nyolc kutya húzta. Tizenkét ország 143 versenyzője, több mint 300 kutyával vett részt a háromnapos Európa Bajnokságon.

Itt voltak a sportág legnagyobbjai: a norvégok, a németek és a csehek. Sőt! Nils Finsrud, a verseny norvég főellenőre azt mondta, hogy 30 éve űzi ezt a sportot, 164 hómentes versenyen vett részt, de ilyen csodálatos pályát és ilyen kiváló szervezést, mint Bakonybélen nem sokat látott.

Magyar sikerek

A magyar versenyzők egy második helyet és három harmadik helyezést szereztek. Dr. Verla József, a Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség elnöke örömmel közölte, hogy a magyar csapaté lett egy különdíj is a canicross-váltóban, a klasszikus szánhúzó kutyák kategóriájában. Magyarán szólva, a miénk ez időtájt a leggyorsabb szibériai husky-csapat.

Dr. Verla József reményei szerint igazi áttörést jelentett ez a bakonyi verseny. Mint mondta, az ötezer néző közt örömmel fedezte fel a hazai kutyatenyésztők néhány tagját. És ez - szerinte - optimizmusra adhat okot: hiszen a tenyésztők kezdenek rájönni, hogy a munkatípusú szánhúzó kutyák tenyésztése nemcsak esztétikai okokból fontos, hanem az egészséges életmód szempontjából is. Dr. Verla József abban bízik, hogy megkezdődik végre idehaza is ezeknek a kutyáknak a sportvonalra történő tenyésztése is.

Kevés a kutya

Dr. Verla József szerint a kelet-szibériai lajka, a szibériai husky, az alaszkai malamut, az eszkimókutya és a grönlandi kutya ráadásul éppen az előző századfordulón virágzásnak induló sportágnak köszönheti fennmaradását, hiszen általa megőrizhették eredeti életmódjukat.

A Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy Franciaországban több mint 40 ezren űzik ezt a sportot, Magyarországon még százan se. És ennek a sportkutyák hiánya is az oka.

Futni lehet mindenkinek saját ütemében, egyedül vagy társasággal, hosszabb vagy rövidebb távon a hétnek azon a napján, amikor csak jólesik.

Ebben a kutya se akadályoz meg senkit!