Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója az akadémiai székház nagytermében kedden tartott rendezvényen kiemelte: a magyar Szent Korona történeti kutatása nem csak a magyarság számára fontos.

"Európa egyik legrégebbi, de mindenképpen a legtovább használt hatalmi jelvénye.

Ez önmagában elég ok a büszkeségre. Második fontos jegye, hogy Európában egyedül viseli a »szent« jelzőt, már 1256-ban ezzel a szóval illették."

A rendezvényen bemutatták A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című dokumentumfilm új, bővített kiadását. Bárány Krisztián, a film rendezője az InfoRádiónak azt mondta:

az immár két nyelven beszélő és hét nyelven feliratozott mozi szerte Európában és a Kárpát-medencében emberek tízezreihez jutott el:

"Ötven hivatalos bemutatót tartottunk a professzor úrral közösen a Kárpát-medencében, illetve Bécsben és Zürichben, ez szerintem 5-6 ezer embert biztosan jelent, és a közmédia csatornáin is vetítették már."

Pálffy Géza, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője az InfoRádiónak elmondta: a kutatócsoport szűk hét éves fennállása alatt több száz tanulmányt és kiadványt volt képes felsorakoztatni.

"Már 20 kiaványunk jelent meg és körülbelül 300 tanulmányt publikáltunk 12 nyelven. Megtaláltuk a legkorábbi szent koronás országzászlót, 1618-ból az Esterházyak fraknói gyűjteményéből,

előkerült egy aukcióról Bécsből a legkorábbi koronázási udvarmesteri pálca I. Ferenc budai koronázásáról, és

felfedezte egy magyar kutatócsoport a horvátok legkorábbi zászlaját.

A legfontosabb felfedezéseket nem csak könyvekben, hanem filmben is megosztjuk a nagyközönséggel" - mondta Pálffy Géza, aki reméli, hogy nem szűnik meg az akadémiai kutatóhálózat azzal, hogy az innovációs tárcához kerül. Bízik benne, hogy az ígéreteknek megfelelően, vagyis kiválósági alapon támogatják az intézeteket.

Pálffy Géza hozzátette: a kutatócsoport még mintegy tucatnyi kötet megjelentetését tervezi.