„Elegendő garancia van arra, hogy indítványozzuk Zaid Altayeb azonnali kiadatását Magyarország számára” – mondta az ügyész szerdán az AFP hírügynökség tudósítása szerint az európai elfogatóparancs ügyében tartott utolsó meghallgatáson.

A vádhatóság képviselője szerint az elmúlt hónapokban megerősödött az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon.

A 23 éves szíriai Zaid Altayeb kiadatását azért kérik a magyar hatóságok, mert felelősségre akarják vonni a 2023 februárjában Budapesten történt erőszakos összetűzésekben játszott szerepéért. A férfi több, a magyar hatóságok által szintén körözött társával együtt az úgynevezett Becsület napján tartott demonstráció résztvevőivel tűzött össze.

Laurent Pasquet-Marinacce, az aktivista ügyvédje, nem értett egyet az ügyész álláspontjával a meghallgatáson. Szerinte ügyfele egy „metodikus módon felépített ideális bűnös”, ami miatt „a tisztességtelen eljárás kockázata nem szűnt meg” Magyarországon.

Az ügyvéd elmondta, hogy jelen volt Budapesten a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 30-i jogerős ítélethirdetésén az antifa-ügyben, ahol a német Maja T. negyedrendű vádlott büntetését az első fokon kiszabott nyolc év fegyházbüntetésről a bíróság hét évre mérsékelte. Az ügyvéd úgy fogalmazott, hogy „tanúja volt egy embertelen megaláztatásnak, ahol Maja T. keze és lába nagyon szoros bilincsekben volt”.

„A kormányváltás nem törli el a 15 évnyi rombolást mindabból, ami egy jogállamot jogállammá tesz” – mondta a jogi képviselő.

A szabadlábon lévő Zaid Altayeb úgy vélte, hogy „minden fejlődéshez időre van szükség, és a fogvatartottak lesznek az utolsók, akik élvezhetik, és én, szíriaiként, talán az utolsó az utolsók közül”.

Ugyanebben az ügyben a francia igazságszolgáltatás 2025 áprilisában elutasította a Gino becenéven ismert 32 éves Rexhino Abazajt albán antifasiszta aktivista átadását Magyarországnak. A párizsi fellebbviteli bíróság kiadatási részlegének elnöke a döntés ismertetésekor az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás tilalmára és a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó cikkei által biztosított jogok megsértésének magyarországi „veszélyeire” hivatkozott, példaként említve a börtönben való „kegyetlen bánásmódot” és a tisztességes eljárás biztosításának bizonytalanságát.

Az albán férfit ezután Németország is kikérte, ugyanazon tettek miatt, mint Magyarország, s ez utóbbi kérést augusztus 19-én a fellebbviteli bíróság jóváhagyta, majd szeptember 30-án a Semmítőszék megerősítette.