Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Jöhet a régóta halogatott reform, közkedvelt termékek drágulhatnak

Az adóemeléssel a cél az egészségvédelem mellett a csempészet visszaszorítása lenne, de a jelentős dohánytermesztő országok ellenállnak.

Tizenöt uniós tagállam – köztük Németország, Franciaország, Spanyolország és Csehország – közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő az évek óta halogatott dohányadóreformot. A cél az uniós adózás egységesítése, az új nikotintermékek (e-cigaretta, nikotintasak) megadóztatása és a hagyományos dohánytermékekre vonatkozó minimális jövedéki adók megemelése – írja a Financial Times cikke alapján a vg.hu.

A kezdeményezést aláíró országok pénzügyminiszterei szerint a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak arra, hogy a tagállamok kezelni tudják a dohánypiac változásait, illetve az új termékek terjedését. A kiszivárgott 2022-es javaslat alapján a cigarettákra kivetett minimális jövedéki adó duplájára, a sodródohányra háromszorosára, míg a szivarokra kilencszeresére nőtt volna. Bár a végleges verzió nem biztos, hogy ez lesz, a kezdeményezők szerint a dohánytermékek árát és/vagy adóját mindenképpen emelni kell.

Wopke Hoekstra adóügyi biztos támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és megjegyezte, hogy

évente több mint 10 milliárd euró bevétel esik ki az uniós költségvetésből az illegális dohánykereskedelem miatt, ami ellen szerinte fel kell lépni.

A módosításhoz ugyanakkor egyhangú döntés szükséges, és néhány ország – köztük Olaszország, Görögország és Románia – nem támogatja a mostani javaslatot. Indoklásuk szerint csökken a dohányzók aránya, ezért ellenzik a változtatásokat. Érdekesség, hogy mindhárom ország jelentős dohánytermesztő.

Paul Varakas, az Európai Szivaripari Szövetség igazgatója is „felelőtlennek és a gazdasági helyzettől teljesen elrugaszkodottnak” nevezte a tervezetet. A brüsszeli tisztviselők tájékoztatása szerint ugyanakkor hamarosan előterjesztik az új irányelvjavaslatot.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×