eur:
401.77
usd:
383.34
bux:
87759.96
2025. február 18. kedd Bernadett
Mark Rutte NATO-főtitkár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozója alatt tartott sajtóértekezleten a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2024. október 17-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Csiki Varga Tamás: háborús gondolkodásmódra tér át a NATO, és már 5-10 évre tervez

Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenállóképességét – jelentette ki a NATO-főtitkár. Mark Rutte szerint aggasztó az európai biztonságpolitikai helyzet, többet kell védelemre fordítani. Az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa értelmezte az elhangzottakat.

A NATO-főtitkár friss nyilatkozata Csiki Varga Tamás szerint két dologról szól. Az egyik egy "elmaradt feladat" teljesítése.

"A NATO stratégiai koncepciót fogadott el, amelyben a védelmi elrettentést és reagálási képességek megerősítését is elfogadta, ami azt jelentené, hogy olyan területvédelmi erőket kíván létrehozni, amelyek első hullámban százezer, második hullámban háromszázezer, harmadik hullámban szükség esetén – egy nagy háborúban – ötszázezer katonát tudnak mozgósítani, aminek viszont nagyon komoly technikai, haditechnikai és személyi logisztikai követelményei vannak" – fordította a NATO elvi törekvéseit a számok nyelvére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ehhez viszont aligha elég az a pénz, amelyet a NATO kiszámolt és a jelenlegi védelmi kiadásokból rendelkezésre áll, arról nem is beszélve, hogy – mint arra Csiki Varga Tamás szintén rámutatott –

Donald Trump hivatalba lépésével sokkal erősebbek lesznek azok az elvárások, hogy Európa tegyen többet a közös védelemért,

de ez Európa önérdeke is.

És nem is csak az ukrajnai háború jelent fenyegetést, másutt is instabil a helyzet, különböző válságokkal - folytatta, hozzátéve, ezeket persze nem mind a NATO-nak kell megoldania, és nem is mindenhol katonai megoldásra van szükség.

"A legnyilvánvalóbb példa a Közel-Keleten Szíria, ahol nemrég omlott össze az ugyan diktatórikus, de valamennyire még működőképes Aszad-rendszer. Nagyon hasonló Líbia, ahol 2010-11-ben egyébként épp NATO-beavatkozás mentén omlott össze az akkori kormányzó hatalom, és azóta sem sikerült egységes kormányt és stabil helyzetet előidézni" – fejtegette.

Ha pedig egy picit még délebbre tekintünk, akkor a Száhel-övezet államai, Mali, Niger, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád mind olyan ország, amely "törékeny állam", s nem biztos, hogy a saját területét teljes mértékben tudja ellenőrizni, az ott működő fegyveres szélsőséges szervezetek ellen fel tud lépni, ebből pedig terrorfenyegetettség alakulhat ki.

Az új NATO főtitkár is elmondta, hogy a GDP-arányos kétszázalékos védelmi ráfordítás nem elégséges. Csiki Varga Tamás szerint a védelmi kiadások megfelelő szintje annyiban "trükkös kérdés", hogy ezt mindig a fenyegetések határozzák meg, a fenyegetés pedig "bizonyos mértékig percepció kérdése", tehát mi az, amit a szövetség úgy gondol, hogy az.

"Ha bárkit megkérdezünk, hogy Oroszország erős vagy gyenge fenyegetést jelent, vagy éppen most vérzik ki, akkor erre különböző válaszokat tudunk adni. Ráadásul a NATO nem a jelenre tervez, hanem mindig előre tekint 5-10 évvel. De azt megmondani, hogy ennyi idő alatt pontosan merre változnak a dolgok, nehéz. Ennek megfelelően,

amikor a napi politikában kell egy kormánynak amellett érvelni, hogy »most növeljük meg a védelmi kiadásokat, mert ki tudja, hogy mi lesz 10 év múlva«, az kevésbé jól eladható,

vagy csak akkor, ha nagyon látványos fenyegetések vannak, háború van a szomszédban, dinamikusan fejlődik egy terrorszervezet" – nyomatékosította.

Ennek megfelelően a mostani 2 százalék helyett 2,5 százalékos arányról már 2023-ban beszéltek a britek, a balti államok és a lengyelek is, de ezt a 32 tagállam közössége nem fogadta el, hiszen akik nagyon keveset költenek, azoknak ez hátrányos lenne. Csiki Varga Tamás szerint akár a 3 százalékra emelés is reális lehet célként, más kérdés, hogy mindenki tudja-e teljesíteni.

A védelmi ipari kapacitásbővítés pedig még sokkal nagyobb probléma.

"A jó hír az, hogy harminc évig nem volt szükség erre, és békében éltünk, le lehetett ezeket építeni. A rossz hír viszont az, hogy most gyorsabban kell valószínűleg ezt felfejleszteni. A gyorsaságot azzal lehet egyébként növelni, ha vannak kiszámítható megrendelések. Innentől gazdasági kérdés a védelmi ipar számára, ha azt látják, hogy 5-10 évig tud majd profitorientáltan termelni, és lesznek megrendelések, akkor ezt fel lehet azért pörgetni egy-két év alatt. Nyilván ha mindenki egyszerre akar »mindent is« vásárolni, arra nincs Európának kapacitása. Ami kiegészítő lehet, az nyilván az amerikai gyártás, de az Egyesült Államok esetében is vannak azért szűk keresztmetszetek" – vázolta Csiki Varga Tamás.

Arra is rámutatott, hogy a fejlett amerikai rendszerek nagyon drágák még Európának is. Dél-Korea lehet még kivezető út ebből a problémából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról tárgyalnak az európai vezetők

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat hétfőn Párizsban, amelynek célja, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.18. kedd, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még februárban találkoznak, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Az ukrán haderő bejelentette: kitolták az oroszokat Piszcsanyéből, ez egy falu Pokrovszk elővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország háborús veszteségeiről beszélt. Ma válságtanácskozást tart az Európai Unió, melynek célja megvitatni Trump elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállását. Közben megérkezett az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is Szaúd-Arábiába, holnap indulnak a tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Zelenszkij elnök délután azt mondta: Ukrajna soha nem fogja elismerni a szaúdi tárgyalások eredményeit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×