Az alkotmányjogi panaszokat a Horvát Munkaadók Szövetsége (HUP), a Fokus párt, valamint a kiskereskedők és iparosok nyújtották be.

A taláros testület nem vette figyelembe az indítványozók azon panaszát, hogy az alkotmány, valamint a hatályos hazai és nemzetközi jog nem írja elő a munkavállalók heti pihenőnapjaként a vasárnapot. Egyúttal visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a törvény korlátozza a vállalkozói szabadságot, az intézkedés aránytalan, valamint a kormány a munkavállalók védelmét a munkatörvény módosításával is biztosíthatta volna.

Egyes indítványozók - az alkotmánybíróság álláspontjával ellentétben - azt állították, hogy a vitatott intézkedés sérti a kereskedelemben dolgozók jogait és a fogyasztók érdekeit.

"Tekintettel arra, hogy a vitatott intézkedés nem rótt túlzott terheket egyik indítványozóra sem, az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az arányos az általa elérni kívánt céllal" - olvasható az alkotmánybíróság közleményben.

Horvátországban a boltok részleges vasárnapi zárva tartásáról szóló törvény tavaly július 1-jén lépett életbe. Ez alapján a legtöbb üzlet - néhány kivételtől eltekintve - évente legfeljebb 16 vasárnap lehet nyitva. A zárva tartás az ünnepnapokra is vonatkozik. A kereskedők maguk dönthetik el egyéni igényeik, a szezonalitás, a helyi adottságok és egyéb tényezők alapján, hogy melyik vasárnapon tartanak nyitva.

A jogszabály a kivételek között említi a benzinkutakat, valamint a kórházak, szállodák, kulturális és vallási intézmények, nemzeti parkok, repülőterek, busz- és vasútállomások területén működő üzleteket, továbbá a vásárokat és a piacokat. A trafikok vasárnap és ünnepnapokon 7-től 13 óráig lehetnek nyitva.