Infostart.hu
eur:
363.41
usd:
323.83
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A szárazföldi hadműveletre készülő izraeli hadsereg harcjárművei a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. október 23-án. A Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol meggyilkoltak több mint 1400 embert, háromezret megsebesítettek, körülbelül 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint a Hamász elleni izraeli válaszcsapások palesztin halálos áldozatainak száma 4651-re emelkedett, a sebesülteké pedig meghaladja a 14 ezret a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Az izraeli haderő kész a háborúra

Az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez - közölte Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn.

Elmondta, az izraeli hadsereg készen áll a harcra, a várakozás idején növeli harci készültségi szintjét, és elkészültek a haditervek a politikusok meghatározta célok megvalósítására.

Az izraeli hadsereg szóvivőjének hétfői jelentése szerint mintegy ezer fogoly és halott palesztin terrorista került Izraelbe az október 7-i iszlamista terrortámadás óta.

Hozzátette, a háború 17. napján az izraeli hadsereg az iszlamista szervezetek több száz katonai célpontját támadta, miközben a Gázai övezetből is újabb rakétákat indítottak az izraeli települések felé.

Hétfőn három hezbollahos osztagot számoltak fel, és lelőttek több a Gázai övezetből, illetve Libanon felől, a Földközi-tenger partvidéke felől behatoló drónt - jelentette Hagari. A háború kezdete óta a libanoni síita Hezbollah milíciájának összesen húsz, Izrael ellen harcoló csoportját számolta fel az izraeli hadsereg.

A hadsereg, szóvivője által, arra kérte az izraelieket, hogy a polgári védelem helyi utasításainak megfelelően térjenek vissza - a lehetőségekhez mérten - hétköznapi életükhöz.

A háború kitörése óta az izraeli hadsereg háromszáznyolc katonájának elestéről értesítették a hozzátartozókat, és kétszázhuszonkét családdal tudatták, hogy szerettüket a Gázai övezetbe hurcolták október 7-én, sok közülük külföldi vagy kettős állampolgár.

Az izraeli rendőrség, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a hadsereg közlése szerint megkezdték az október 7-i események kivizsgálását, amelyek során terroristák behatoltak a hadsereg laktanyáiba és bázisaira, gyilkoltak, raboltak, emberiesség elleni és háborús bűnöket követtek el.

Az ENSZ közlése szerint hétfőn húsz segélyszállító teherautó vitte be rakományát a Gázai övezetbe, miután az izraeli hadsereg átvizsgálta azokat, és nem találtak bennük fegyvert. A katonai szóvivő közölte, hogy a szállítmányt az övezet déli részébe menekült civilekhez juttatják el.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Véget ért az EU-csúcs: kemény vitákba állt bele Magyar Péter, de a legfőbb kérdések megválaszolatlanok

Véget ért az EU-csúcs: kemény vitákba állt bele Magyar Péter, de a legfőbb kérdések megválaszolatlanok

Két nap tárgyalás után péntek este véget ért az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen több politikai megállapodás is körvonalazódott, a legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem született áttörés. Franciaország és Németország közös fellépésével közelebb került egy Kínával szemben szigorúbb kereskedelmi stratégia, Emmanuel Macron és Friedrich Merz pedig megállapodott a 2035-ös autóipari kibocsátási szabályok enyhítéséről. A 2028–2034-es költségvetés vitája holtpontra jutott, Magyar Péter miniszterelnök ugyanis elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi javaslatot, és akár kétmilliárd euróval nagyobb támogatási keretet szeretne. Ukrajna finanszírozásáról és az ETS2 halasztásáról sem sikerült megegyezni, Magyar Péter viszont Volodimir Zelenszkijjel tárgyalva üdvözölte a kárpátaljai magyarok jogait érintő megállapodás végrehajtásának megkezdését. Az egyeztetések novemberben Dublinban és Brüsszelben folytatódnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×