Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Ukrán katona szelfit készít egy tüzelő harcjárművel a  frontvonalon a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2022. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Konsztantin Liberov

Ezzel mintha a totális háborút készítenék elő az oroszok

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról - közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az "újraegyesülést", amely szerinte "a történelmi igazságosság helyreállítását" jelenti, "sok millió orosz várja".

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy

a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" támogatására.

"A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges" - mondta Szaldo.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói "közvetlen akaratnyilvánításukon" úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.

A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán - szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el - hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×