Róháni májusban közölte először, hogy Irán megkezdi az atommegállapodás részleges felmondását amiatt, hogy az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan teljesen felmondta azt a maga részéről, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Hozzátette akkor, hogy ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor az ország elkezdi az urándúsítást egy magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.

"Nyilvánvaló, hogy Irán egyoldalúan nem ragaszkodhat a megállapodás betartásához. Minden aláírónak hozzá kell járulnia annak helyreállításához"

- mondta az iráni elnök Dusanbéban. Arról nem beszélt, hogy milyen pozitív jelzéseket szeretne látni, illetve, hogy Teherán mely előírásait mondaná fel a szerződésnek, amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal kötött meg.

A Donald Trump elnök vezette amerikai kormány azért mondta fel a szerződést, mert szerinte Irán nem tartja be. Teherán tagadta, hogy ne tartaná be.

Az európai aláírók mindeddig azt hangoztatták, hogy fenn akarják tartani a megállapodást, viszont ezen országok több cége az Egyesült Államok pénzügyi nyomására már felmondta az együttműködést Teheránnal.