2023 gazdaságilag nehéz volt, a háború, a szankciók, az energiaválság egész Európa gazdaságát lelassította. Brüsszel rossz döntései miatt a magyar kormánynak határozott lépéseket kellett tennie, hogy letörje a szankciós inflációt és megvédje a munkahelyeket, gazdaságot – mondta a miniszter.

A kormány számos intézkedéssel segítette a hazai vállalkozásokat: bevezette a kötelező akciózást, az online árfigyelőt, ösztönözte az állampapírvásárlást és a cégeknek segített kiszabadulni a rossz energiaszerződésekből – tette hozzá Nagy Márton, kiemelve: „a gazdaságvédelmi intézkedésekkel visszaszorítottuk az inflációt, ami év végére 6 százalék körülire csökkenhet”.

Szeptember óta újra nőnek a reálbérek és egyre többen dolgoznak. A harmadik negyedévben megindult a gazdasági növekedés, és Brüsszelen a sor, Magyarországnak meg kell kapnia az uniós forrásokat. 2024-ben már a gazdasági növekedés helyreállítása lesz az első, mert ha van gazdasági növekedés, előrébb léphetnek a családok, a vállalkozások, és tovább emelkedhetnek a bérek is – sorolta.

A cél az, hogy jövőre újra dinamikusan, 4 százalékos ütemben növekedjen a gazdaság, amihez három célt kell teljesíteni.

Egyrészt helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése nem elegendő, el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a lakosságban és „oldani kell a óvatossági motívumot” – mondta a miniszter.

Másrészt helyre kell állítani a belgazdasági termelést, a beruházásokat 25 százalék feletti szinten kell tartani, ennek érdekében jövő év elején új hitelprogram indulhat. Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást is: a 16-64 éves korosztályban a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra. Ennek érdekében a kormány új, célzott munkaerőpiaci programot készít – ismertette a miniszter, aki boldog új évet kívánt.