Körülbelül tíz nappal-két héttel „csúszik a természet”, mindennek pedig az időjárás az oka – fogalmazott az InfoRádióban Mártonffy Béla, de ez nem példa nélküli az utóbbi években.

A szakma így aztán pillanatnyilag gőzerővel dolgozik, hogy behozza a lemaradást: a növények javarészt el vannak már vetve, ennek ellenére várhatóan hasonló mértékű késedelem várható az értést illetően is. Még ha – ideális időjárási körülmények között – ennek ellenkezője is már megesett – tette hozzá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársa, aki szerint a legfőbb gondot az elmúlt napok szeles időjárása okozta, főként a homokhátsági területeken.

„Nem okozott még akkora kiesést, hogy ez az ellátásban gondot okozna, de mindenképp negatívan hat az idei szezonra.”

Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy minden elmaradásban van, értett egyet Mártonffy Béla. A nagy hőösszeg- és csapadékhiány, továbbá a viharok alapvetően minden vetésszerkezetet érintettek, ami azt fogja eredményezni, hogy

tíz nap–két hét csúszással fog a szabadföldi zöldségtermelés beindulni

– ismételte meg a szakember, remélve, hogy az időjárás a szavait nem cáfolja meg.

Ideális az lenne, ha fölmelegedne az idő, a csapadék pedig ütemesen, nem viharok keretében érkezne, hiszen tudvalevő, hogy a májusi eső aranyat ér. Igaz, nehézséget is okozhat, jegyezte meg a kertészeti és beszállítói osztály vezetője, amennyiben egy területet még nem vetettek be. Összességében tehát kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes időjárásra lenne szükség.

„Mindenféle katasztrofális időjárási tényező nehezítheti a gazdák sorsát,

– zárta szavait –, de nagyon reménykedünk, hogy túl vagyunk a nehezén, illetve a súlyos időszakon.”