A II. világháborút követő években még tejhiány volt Európában. A túltermelés az 1970-es években kezdődött, majd 1984-ben bevezették a termelés mennyiségét szabályozó tejkvóta rendszert.

Ám a tagállamokat eddig is eltérően érintette a reguláció - nyilatkozta az InfoRádiónak Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. "Voltak olyan tagállamok, amelyek elérték a kvótájuk felső határát, voltak olyanok, amelyek többet termeltek és egy büntetőilletéket voltak kénytelenek fizetni, illetve voltak olyan országok - mint például Magyarország -, amelyek nem használták ki a számukra biztosított kvótát, csak annak 60-70-80 százalékát, évtől függően."

Napjainkban azonban a feltörekvő országokban egyre nagyobb az igény a tejtermékek iránt, ezért az európai gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek, amennyit csak akarnak.

A kontinens első számú tejtermelője, Németország például évi 1-3 százalékos termelés-növekedéssel számol 2020-ig, miközben a második Franciaország nyugtalanul várja a változást, és csak akkor növeli a termelést, ha kereslet mutatkozik termékeire.

Magyarországon a tejtermelés szinten tartására számít a Tej Terméktanács vezetője. Úgy fogalmazott: "amennyiben a szervezet és a kormányzat által lefektetett célok megvalósulnak, akkor a kvóta-kivezetésből úgy jöhet ki az ország, hogy a termelése szinten marad, illetve enyhe növekedés is elképzelhető."

Harcz Zoltán reméli, hogy a jelenlegi hétéves uniós ciklusban korszerűsítik a feldolgozást, amely segítheti a magyar tej piacra jutását.A tejkvóta megszüntetésére a tagországok 2003-as elvi döntése után az Európai Bizottság 2008-as általános KAP-reformja keretében tett - konkrét kivezetési folyamattal - formális javaslatot. A brüsszeli testület ebben jelezte, hogy 2015. áprilisáig fokozatosan kivezeti a tejkvótákat, s a minél zavartalanabb átmenet érdekében 2009 és 2014 között öt év alatt évente 1 százalékos kvótaemelést ajánlott - írja a BruxInfo.

Mindez egyébként egybevágott azzal, hogy az akkor már évek óta folyamatban lévő, több lépcsős KAP-reform keretében néhány terület kivételével a termeléstől függő közvetlen kifizetések teljes felszámolását célozták meg.

Két évvel később, 2010-es jelentésében már azt állapította meg a Bizottság, hogy a 2009/2010-es évben mindössze három tagállam (Dánia, Hollandia és Ciprus) termelt többet a megengedett kvótánál, és a tejkvóta árak a nulla felé konvergáltak más tagállamokban. A brüsszeli testület ennek fényében megerősítette a kvótarendszer 2015. április 1-ejei teljes kivezetést. (A 2010-es jelentés egyik tétje az volt, hogy a Brüsszel ekkor javaslatot tehetett volna a tejkvóta fokozatos megszüntetését is kilátásba helyező 2008-as döntés felülvizsgálatára.)

Ez az irány utóbb ismét megerősítést nyert a Bizottság 2013-as újabb átfogó agrárreform-javaslatában is.

A brüsszeli testület mostani, március 31-i nyilatkozata a tejkvóták megszűnése kapcsán megállapítja, hogy a tagállami termelők láthatóan tökéletesen felkészültek a rezsim felszámolására, úgyhogy az áprilisi formális átállás is "puha landolást" ígér majd.

Emlékeztettek egyúttal, hogy a világpiaci kereslet folyamatosan bővül, a feljövő harmadik világbeli gazdaságok növekvő igénye mellett a tej és a tejtermékek iránt a globális kereslet évente átlagosan 2,1 százalékkal növekszik. Mindez azt is jelenti, hogy a közösségi farmerek a kvóta-limitek eltűnésével szabadon élhetnek a bővülő piac kínálta lehetőségekkel.

Phil Hogan, agrárbiztos szerint április elsejvel "lezárul egy fejezet Európa - és igazából a világ - tejszektorának történetében, és megnyílik egy másik, immár a termelési megkötések nélküli korszak".

Brüsszelben ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy jóllehet, a kvóták kivezetését több éves előkészület előzte meg, még ezt követően is életben maradnak egy időre bizonyos védelmi/támogatási mechanizmusok a változások nyomán esetlegesen bajba kerülő farmerek megsegítésére.