Azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank felajánlotta a saját deviza-tartalékát, és a svájci frank hiteleket euró-kitettségre átváltotta az állam, óriási szerencséjük volt a magyar svájci frank hiteleseknek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában András Bence, a Portfolio elemzője.

"A megmaradt hitelek azért nem olyan vészesek, mert nagyon rövid lejáratúak, ezért ha az elkövetkező időszakban még nem is normalizálódik a svájci frank-forint kurzus, akkor is csak ideiglenesen fogja nyomasztani a lakosságot" - fogalmazott.

András Bence hozzátette: akinek továbbra is svájci frank hitele van és nem vett részt a forintosításban, az most elég rossz helyzetbe került.
"Egyetlen reménységük az lehet, hogy ha a svájci frankot a saját jegybankjuk elkezdi kicsit gyengíteni. A helyzet az, hogy ennek egyelőre semmi jelét nem látjuk" - mutatott rá.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője emlékeztetett: az autó-, és a személyi hitelesekre is vonatkozik majd a devizahitelesek elszámolása.
"Emiatt várhatóan 20-25 százalékkal csökken a törlesztőrészlet, ezt viszont teljes egészében elviszi a svájci frank erősödése, tehát igazából ők nem járnak se jól, se rosszul. Ezt a pár hónapot kell kibírniuk, aztán áprilisban már megtörténik az elszámolás" - jelezte.

Suppan Gergely hozzátette: az autóhitelesek ugyanakkor spórolhatnak azzal, hogy tavaly kora ősz óta 100 forinttal csökkent a benzin ára, így egy havi 50 literes tankolással most 5000 Ft megspórolható.

Az elemzők arról is szót ejtettek, hogy az Európai Központi Bank havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programjának nagysága a minimálisan elvárt szintű volt. A program hatása azonban szerintük lassabban lesz érzékelhető, mint az Egyesült Államok korábbi hasonló lépése esetében.

András Bence, a Portfolio elemzője szerint a piacokat nem lepte meg a bejelentés.

"Nem volt igazán heves reakció, aminek a hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy már kiszivárogtak a részletek a program várható nagyságáról. Ugyanakkor inkább az a benyomásom, hogy kissé csalódásról van itt szó, mert elsőre a 60 milliárdos havi keret soknak tűnhet, de az EKB már eddig is vásárolt papírokat 10 milliárd euró értékben, tehát lényegében 50 milliárdos plusz stimulus jön össze. Ha kiszámoljuk azt, hogy körülbelül 2016 szeptemberéig szeretnék ezt tartani, akkor körülbelül 1000-1100 milliárd eurónyi többletforrást jelent. Ez pontosan az a szám, amire ahhoz lenne szükség, hogy az EKB mérlege a jelenlegi 2200 milliárdos szintjéről visszatérjen 3200 milliárdra, ahol 2012-ben is volt" - fejtette ki.

András Bence hozzátette: ez a program nem lesz olyan gyors és hatékony, mint amilyen az Egyesült Államokban volt.

Suppán Gergely, a TakarékBank elemzője az euró várható leértékelődésére hívta fel a figyelmet.

"Az euró leértékelődése pedig leginkább az euróövezeti exportőr országoknak fog kedvezni. Németország például biztosan profitálni fog ebből, holott neki igazából erre nem is volt szüksége, sokkal inkább Spanyolországnak, Portugáliának, Franciaországnak, Olaszországnak kellene, ők viszont kevésbé exportorientáltak. Tehát érdekesség, hogy Németország lehet e bejelentés legnagyobb nyertese" - fejtette ki az elemző.

Suppán Gergely kiemelte: Németországnak nincs szüksége arra, hogy az EKB német állampapírokat vásároljon. Berlin az idei évre kibocsátást sem tervezett.

"Görögország viszont egy nagyon érdekes kérdés, hiszen Athén adósságnak túlnyomó része már amúgy is az EKB és az IMF szárnyai alatt van, s ha végrehajtják a teljes kötvényvásárlást, kiszívják a piacról a teljes görög kötvényállományt. Ugyanakkor ott van Luxemburg és Észtország, ahol tíz százalék körüli az államadósság, ott nem is tudnak papírt vásárolni, mert nincs mit" - világította meg Suppan Gergely.

Az elemzők szerint Magyarország is jól járhat az Európai Központi Bank kötvényvásárlásával. András Bence szerint meglepően alacsony számokat is láthat a piac a különböző magyar lejáratokon, amivel alacsonyabb lesz a magyar államadósság megújítása is.