A cég hiányát elsősorban az átalakítással járó költségek emelik.

A Ford januárban jelentette be, hogy a költségtakarékosság, illetve a termelés csökkentése érdekében 14 gyárat bezár, 2012-re pedig 30 ezer munkahelyet szüntet meg.

A vállalat a tervek szerint eladja a két luxusmárkát, a Land Rovert és a Jaguart.

Ez utóbbit 1989-ben vette meg a Ford 1,6 milliárd fontért, de a márka - a jelentős beruházások ellenére - nem képes lépést tartani versenytársaival.

Az anyagi és műszaki gondok mellett a Jaguár talán legnagyobb baja az, hogy az egykor minőségi brit tervezést és sportos eleganciát sugárzó márka mára a kiöregedett cégvezetők autója lett.

Egy brit autóipari elemző szerint azok a nyugdíjhoz közeledő vezérigazgatók vesznek Jaguárt, akik egész életükben egy ilyen autóra vágytak. A fiatal menedzserek Audit, BMW-t vagy Mercedest vásárolnak - mondják a szakértők.

A Jaguárra 1988-ban vetett szemet a Ford és a General Motors, és közel egy éves versengés után 1,6 milliárd fontért a Ford vásárolta meg az akkor már igencsak elavult gyártókapacitással bíró brit márkát.

Azóta a Ford - a vételárat is beleszámítva - közel hatmilliárd dollárt fektetett be a Jaguárba, ám az eltelt tizenhét évből a brit márka csak hat évben tudott nyereséget termelni.

Érdekes módon senki nem kérdőjelezi meg a Jaguárok műszaki paramétereit és minőségét, bár az utóbbira a Ford előtti időkben sokan panaszkodtak.

A Jaguár fejlesztőmérnökei viszonylag jó munkát végeztek, ám időközben a versenytársak többet léptek előre. A Toyota - amely egykor szintén fontolgatta a Jaguár megvásárlását -, mára saját luxusautóival ér el sikereket az amerikai piacon, és a legnagyobb vetélytárs BMW eladásai is messze megelőzik a brit márkát.