A drasztikus intézkedésekre azt követően szánta el magát az Európai Bizottság, hogy az elsősorban az Egyesült Államokból, Chiléből, Ausztráliából és Dél-Afrikából érkező jó minőségű és olcsó borok elárasztották az európai piacot. Szakértők elsősorban a francia termelőket vádolják azzal, hogy képtelenek alkalmazkodni az elvárásokhoz.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 131 millió eurót (34 és fél milliárd forintot) fordít 430 millió palack francia és 371 millió palack olasz bor üzemanyaggá alakítására. A döntés komoly tiltakozást váltott ki a francia termelőkből, akik azt követelik, hogy az európai adófizetők 1,1 milliárd üveggel vásároljanak termékeikből.

Az iparnak készítik

A "krízisdesztillálás" nem egyedi eset a kontinensen, hiszen az Európai Bizottság tavaly 500 millió eurót (131 milliárd 500 millió forintot) költött arra, hogy borból üzemanyagot gyártson. Ráadásul sok európai termelő úgy készít bort, hogy előre tudja: azt majd az iparban használják fel.

"Egy teljes évi bormennyiség vár a hordókban. Ezt üzemanyaggá kell alakítanunk, ami meglehetősen ostoba dolog. Kevesebb bort kellene készíteni" - vélekedett egy brüsszeli hivatalnok.

A britek az okai

Az Európai Bizottság azért is fizet, hogy a borból konyakot pároljanak, majd díszes üvegekben értékesítsék. "Ez nem a közpénzek legértelmesebb felhasználása" - vélekedett ugyanaz a brüsszeli illetékes.

Az európai válság egyik fő oka a britek megváltozott ízlése. A brit ugyanis az egyetlen jelentős növekedést produkáló európai borpiac, egyben a világ legnagyobb borimportőre. Márpedig a brit közönség ma már húszszor annyi ausztrál és chilei bort fogyaszt mint egy évtizeddel ezelőtt.