Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Pixabay

Új európai időjárási rekord született

Hitelesnek minősítették a mérőeszközt, 48,8 Celsius-fok a valaha Európában mért legmagasabb hőmérséklet.

A Meteorológiai Világszervezet szakértői megvizsgálták és hitelesnek fogadták el azt a mérőeszközt, amely a szóban forgó adatot rögzítette 2021. augusztus 11-én a délkelet-szicíliai Siracusa városban. A hőmérsékletet egy meteorológiai állomás automatája rögzítette.

Korábban az 1977. július 10-én Athénban, illetve a görög fővárostól 30 kilométerre fekvő Elefszína településen mért 48 Celsius-fok volt a hivatalos európai melegrekord.

A Meteorológiai Világszervezet szakértői számos rekordgyanús mérés hitelességét vizsgálják: legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékleti értékeket, csapadék- és jégesőmennyiségeket, valamint aszályra, széllökésekre és villámlásra vonatkozó adatokat.

Egyebek mellett azt is vizsgálják, hogy a tavalyi Freddy ciklon valóban az eddigi leghosszabb ciklon volt-e a világon.

A több mint egy hónapig tomboló Freddy 2023 februárjában alakult ki a Csendes-óceánon, majd több ezer kilométert haladt nyugat felé, és súlyos károkat okozott Délkelet-Afrikában.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×