A felmérés szerint egyre általánosabb, hogy a nagyobb, felhalmozó jellegű bevásárlásokat a széles választékú, nagy alapterületű üzletekben bonyolítják le a vásárlók, míg a gyalogosan is megközelíthető kisboltokban a fogyasztók jellemzően a napi bevásárlásokat végzik.

A magyar háztartások az idei első félévben a kisboltokat keresték fel leggyakrabban, átlagosan heti rendszerességgel, legritkábban pedig a cash and carry üzleteket látogatták, évente hat alkalommal.

Egy háztartás vásárlásonként átlagosan 1799 forintot költött. A legkevesebbet a független kisboltokban, alkalmanként 1022 és 1380 forintot, míg legtöbbet a cash and carrykben átlagosan 7153 forintot.

A hétvégi vásárlások súlyának növekedése töretlen az elmúlt néhány évben. A hét utolsó három napjához - főként péntekhez és szombathoz - köthető a bevásárlások közel fele (46 százalék). Számottevő vasárnapi vásárlás a hipermarketek és a cash and carryk mellett a diszkontokban figyelhető meg.

Hasonlóan a pénteki és szombati vásárlásokhoz, a háztartások vasárnap is az átlagosnál nagyobb összegeket hagynak a pénztáraknál egy vásárlás alkalmával.

A vásárlások 67 százaléka gyalogosan történik, de ezek a vásárlások az értékbeli forgalomnak csak kevesebb, mint felét, 47 százalékát adják. Az autós vásárlások aránya folyamatosan növekszik az elmúlt években, főként a lakóhelytől messzebb található üzletek elérése, illetve a nagy bevásárlások lebonyolítása céljából ülnek autóba a fogyasztók.

A kártyás fizetések hányada még viszonylag alacsonynak mondható, viszont jelentős a fejlődés üteme az előző évekkel összehasonlítva. Bankkártyával 2008. első félévében a vásárlásaik hét százalékának ellenértékét egyenlítették ki a háztartások.

A hipermarketekben és a cash and carrykben fizetnek legnagyobb arányban kártyával, mindkét esetben a forgalom egyötöde bonyolódik kártyás fizetéssel. Bár egyre több kisbolt-lánc esetében válik lehetővé a kártyás fizetés, mégis elenyésző a plasztikkártyás beszerzések aránya, mi több, a független kisboltok esetében szinte nem is létezik.