Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

A rekordtámogatás éve volt 2023 az Agrárminisztérium szerint

Nagy István agrárminiszter szerint a nehézségek ellenére a mezőgazdaság teljes kibocsátása 6,5 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. A támogatások hatalmas szerepet játszottak a magyar vidék gerincét adó élelmiszertermelés biztonságának fenntartásában.

A finanszírozási nehézségekkel teli 2023-as évben kulcsfontosságú volt az ágazatnak, hogy a gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre, ez hatalmas szerepet játszott a magyar vidék gerincét adó élelmiszertermelés biztonságának fenntartásában, a kis- és közepes gazdaságok talpon maradásában – összegezte Nagy István agrárminiszter a 2023-as év mezőgazdasági kifizetéseit az Agrárminisztérium által kiadott közleményben.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kifizetések eredményei mögött a támogatásokért teljesítendő követelmények gazdálkodók általi sikeres teljesítése és a végrehajtásban közreműködő intézményrendszer erőfeszítései egyaránt megtalálhatóak. A dinamikát jól jelzi, hogy a Vidékfejlesztési Program kifizetési mértéke lényegében megduplázódott, hiszen

míg korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, ez 2023-ban heti 13,7 milliárdra emelkedett és év végére megközelítette a 750 milliárd forintot, ami szintén rekordnak minősül.

Hozzátette, hogy a beruházások mellett a másik kiemelkedő terület az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás támogatása, amelyben összesen 200 milliárd forint érkezett ebben az évben a programokban részt vevő és környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokat vállaló gazdákhoz.

Nagy István elmondta, 2023 nehéz éve volt a magyar mezőgazdaságnak, hiszen az európai gazdasági visszaesésből származó fogyasztáscsökkenés és ebből adódóan az ottani értékesítési pozíciók romlása, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes bejutása az uniós piacra és az ebből fakadó piaci anomáliák kőkeményen rányomták a bélyeget erre az esztendőre.

Hangsúlyozta, a nehézségek ellenére ugyanakkor a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, amely a tavalyi évhez képest 6,5 százalékos emelkedést jelent.

Az exportértékek a tavalyi 2022-es évhez hasonlóan alakultak, amely 8,8 milliárd eurót jelent az év első nyolc hónapjának vonatkozásában. Érdemes megjegyezni, hogy az öt legfontosabb exportpiacunk az idei évben Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország voltak – fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető kitért a Közös Agrárpolitika új időszakának első előlegfizetési időszakára is, amely részeként hat jogcímen mintegy 194 milliárd forint támogatásban részesülhetett 136 ezer gazdálkodó. A legnagyobb összeget, 139,6 milliárd forintot alaptámogatási jogcímen fizették ki, csaknem 135 ezer termelő részére. Az újraelosztó támogatás jogcímén 133 ezer gazdálkodó kapott 41 milliárd forintot. Előlegkifizetésre nyílt lehetőség az intenzív és extenzív gyümölcsösök támogatása jogcímen, valamint az anyajuhtartás és tejhasznú tehéntartás támogatása állattenyésztési jogcímeken is – sorolta Nagy István.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×