Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni - mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram - sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. "Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság" - fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés - mondta.