Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tüntető nő Rómában 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

Századvég: 10-ből 9 magyar szerint ki kell maradni a háborúból

A Századvég legújabb felmérése az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos magyar lakossági attitűdöket tárja fel, kitérve a magyar–ukrán határ katonai védelmének kérdésére is.

Az Oroszország által Ukrajnában foganatosított katonai műveletek megindítását követően készült közvélemény-kutatás alapján kijelenthető, hogy össztársadalmi konszenzus rajzolódott ki abban a tekintetben, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

A Századvég felmérése szerint a megkérdezettek 98 százaléka gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hazánk ne kapcsolódjon be az ukrán–orosz fegyveres konfliktusba, míg a Magyarország háborús részvételét támogatók aránya mindössze 1 százalék.

Megállapítható, teszik hozzá, hogy a magyarok elsődleges fontosságúnak ítélik hazánk biztonságának szavatolását. A kutatás rámutat, hogy 10-ből 9 válaszadó (90 százalék) szerint Magyarország biztonsága az első, továbbá kulcsfontosságú, hogy hazánk ne sodródjon fegyveres konfliktusba, ezzel szemben a megkérdezettek 9 százaléka az orosz agresszió elleni fellépésben való aktív részvételt, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök megbüntetését tartja fontosabb, sürgetőbb feladatnak.

Ehhez kapcsolódóan fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 90 százaléka egyetért azzal, hogy hazánk az elmúlt napokban megerősítette a magyar–ukrán határ katonai védelmét, ugyanakkor 7 százalékuk ellenzi ezt az intézkedést – olvasható.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×