A törvényjavaslat egyik része arra irányul, hogy egészítsék ki a Btk.-t a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésére vonatkozó rendelkezésekkel.

Eszerint, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet, elzárással büntetendő.

A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő tragikus veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy

az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotó ezzel a Btk.-tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat másik része a Btk. zaklatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányul.

A javaslat szerint, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A javaslat indoklása emlékeztet arra, hogy Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét. Így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket.

A Btk.-módosítását célzó javaslat parlamenti elfogadása esetén a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.