eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Merkel a brit igényekről tárgyalt Cameronnal

A brit kormányfő utoljára még mint ellenzéki vezető szólalt fel a berlini koalícióban résztvevő kisebbik kereszténypárt, a CSU kongresszusán, ezúttal azonban a CSU élén álló Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök azért hívta meg David Cameront, mert tudja róla, hogy ő is a menekültek beengedésének korlátozását szorgalmazza. A festői bajor üdülőhelyen, Wildbad Kreuthban tartott kongresszus tegnapi díszvendége, Angela Merkel volt, aki továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett, hogy Németország menedéket biztosít mindenkinek, aki polgárháború miatt kényszerül szülőföldjének elhagyására. A Keresztényszociális Unió, a CSU Wildbad Kreuth-i értekezlete azonban jó lehetőséget kínált arra is, hogy Angela Merkel megbeszélést folytasson a brit miniszterelnökkel, David Cameronnal.

Természetesen a végső döntést Nagy-Britannia polgárai fogják meghozni London uniós tagságának jövőjéről, de az Európai Unió is tehet olyan lépéseket, amelyek megkönnyítik David Cameron számára az érvelést, hogy országa ne váljék ki az EU-ból - mondotta Wildbad Kreuthban Angela Merkel.

A kancellár kijelentése utalás volt Nagy-Britannia uniós tagságáról tervezett népszavazásra. Részleteket ugyan nem közölt, de egyértelműen arra engedett következtetni, hogy a berlini kormány kész bizonyos engedményekre a London által Brüsszelben előterjesztett uniós reformigényeket illetően.

Angela Merkel szavai alighanem biztatóan hatnak David Cameronra, aki a napokban úgy vélte, hogy az Európai Unió februárban esedékes következő csúcstalálkozóján nézetazonosság alakulhat ki a London által igényelt uniós reformokról, és ezután kormánya kialakítja egyértelmű álláspontját, amelyet a brit EU-tagságról kiírt népszavazás kampányában képvisel majd.

A brit igényekről novemberben kezdték meg az előzetes tanácskozásokat, miután David Cameron pontokba foglalta reformköveteléseit. Ezek között szerepel az is, hogy a valutaegységbe tömörült országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli uniós tagállamok kárára, és Nagy Britanniára ne vonatkozzanak kötelező érvénnyel az európai integráció szorosabbra fűzését szorgalmazó határozatok, továbbá az, hogy ne lehessen visszaélni az EU-n belüli szabad mozgás szabályaival.

A kancellár szerint ez a pont igencsak vitatott kérdés, mert ezt London úgy értelmezi, hogy szigorítsák meg az uniós tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályokat. Ezt az igényt azonban az uniós országok zöme eddig elutasította.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×