eur:
388.69
usd:
361.47
bux:
68766.16
2024. május 8. szerda Mihály

Óriási tudósrosta: 12.000-ből csak 800 maradhat

A Science vagyis a Tudomány című lap az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon.

A tudományos lapokat világszerte aszerint rangsorolják, hogy mekkora hatásuk van az ott megjelent tudományos eredménynek, ez pedig abban mérhető, hogy hányszor idézik a lapban napvilágot látott információkat máshol.

A rangsor mértékegysége az úgynevezett idézettségi mutató, idegen szóval az impakt faktor. A Science ebben a versenyben az egyik legjobb.

Évente 12 ezer tudományos cikket küldenek be hozzánk a legkülönbözőbb szakterületek kutatói, de csak 800 cikket tudunk megjelentetni - mondta el az InfoRádió kérdésére a tudományos lapot kiadó tudományos óriásszervezet, az AAAS igazgatója.

Alan Leshner hozzátette: a szerkesztőség ezért egy meglehetősen speciális mechanizmust használ arra, hogy kiválassza a tekintélyes lapban megjelenő cikkeket.

A cikket először is kiküldjük két különböző tudóscsoportnak, nagyrészt tapasztalt egyetemi kutatóknak a világ minden részéről, akiktől egyetlen választ várunk: igen, érdemes a cikket tovább vizsgálni, avagy nem, nem érdemes vele foglalkozni - mondta el.

Hozzátette: egyetlen kritérium van, az, hogy elég széles tudományos érdeklődésre tarthat-e számot az adott tudományos eredmény a cikkben, vagy sem.

Mi ugyanis nem szakértők szűk csoportjának, hanem a széles tudományos közösségnek jelentetjük meg a folyóiratot. Ha az előolvasók úgy döntenek, hogy ezt a feltételt kimeríti az adott cikk, akkor küldjük tovább az adott terület néhány specialistájának. Az ő dolguk eldönteni, hogy megalapozott-e az adott eredmény, vagy további kiegészítő munka szükséges - mondta Alan Leshner.

Végül pedig 24 állandó és főállású szerkesztőnk, mind tudósok, egymás között vitatják meg, hogy melyek a legfontosabb beküldött cikkek, amelyek nyomdába kerülhetnek - tette hozzá.

A Science adtabázisát bányászva kitűnik, hogy viszonylag ritkán jelenik meg cikk magyar szerző tollából.

Nemrég Patyi László biokémikus hozzászólásának adtak helyet 2007 júniusában.

A szintén tekintélyes Nature-ben jelent meg korábban Falus András immunológus professzor és Hámori József, az Akadémia alelnökének közös cikke, és rendszeresen publikálják Vicsek Tamásnak, az ELTE professzorának hálózatelmélettel kapcsolatos írásait.

A legfrissebb magyar eredmény: 2007 októberében Freund Tamás agykutató cikke jelent meg a Euron című, szintén rangos folyóiratban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A hidegháború óta eltelt idő legveszélyesebb nyara jön
Kis-Benedek József az Arénában

"A hidegháború óta eltelt idő legveszélyesebb nyara jön"

Az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár arról is beszélt, hogy meglátása szerint a közel-keleti konfliktus esetében nagyobb az eszkaláció veszélye, mint Ukrajnából. Szerinte szinte lehetetlen kiszűrni azt, hogy Rafah városában ki a Hamász harcosa és ki nem az, emiatt is lassú az ottani helyzet megoldása és rosszat sejtet az izraeli sietség.

Érkezik a kínai elnök, óriási lezárások jönnek – itt vannak a részletek

Mutatjuk, melyik fővárosi útvonalakon mikor kell jelentős korlátozásra számítani.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, mi lesz az üzemanyagárakkal -  Így reagál a Mol árfolyama!

Kiderült, mi lesz az üzemanyagárakkal - Így reagál a Mol árfolyama!

Szerda reggel kedvezőtlen hangulatban telt a kereskedés Ázsiában, ezt követően pedig ugyan reggel jó hangulatban indult a nap Európában, de a déli órákra megtorpant az emelkedés. A magyar tőzsde ma alulteljesítő, ami elsősorban az OTP eséséből adódik. A hazai nagypapírok közül már csak a Mol van pluszban, a befektetők megkönnyebbültek a hírre, hogy a kormány szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének az elmúlt két hétben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×