Sokszor halljuk a klubok panaszát arról, hogy kevés a pénz, vagy hogy financiális szempontból sokkal nagyobb a lemaradás a nyugat-európai élklubok és a magyar NB I szereplői között, mint a pályán, a játékosok képességét tekintve. Eleve vitatható megállapítás, de hozzátartozik még egy megjegyzés: olyan mutatók alapján is lemaradásban vagyunk, amelyeknek javítása nem kifejezetten pénzkérdés, vagy nem igényelne horribilis befektetéseket.

A Népszabadság Bencze József országos főkapitánnyal folytatott beszélgetéséből kiderül, hogy a szeptember óta hatályos, módosított sporttörvény előírásainak megfelelően a rendőrség január végéig minden sportlétesítményben bejárást tartott. Az ott szerzett tapasztalatok alapján megállapította, hogy egyik hazai stadion sem felel meg maradéktalanul az előírásoknak.

A legtöbb helyen nem megoldott a két szurkolótábor szétválasztása, a játékosok és a játékvezetők biztonságos mozgása, s szinte mindenütt hiányzott a megfelelő tájékoztatás arról, mit nem szabad bevinni a stadionba.

Bencze József szerint áttörést hozhat majd, hogy a következő idénytől kezdve beléptető, úgynevezett térfigyelő kamerákat kell majd alkalmazni a stadionokban. Bár a főkapitány szavai szerint a klubok kifejezetten együttműködőnek mutatkoztak, okkal merül fel a kérdés: a korábbiakban miért nem oldották meg legalább azokat a problémákat, amelyek orvoslása nem igényelt a költségvetésben túl nagy befektetést.

A tét ugyanis óriási, megengedem, nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyi a ráfordítandó összeg. A biztonsági előírások betartásának hiányosságai miatt a rendőrség korlátozhatja a nézőszámot, vagy zárt kapus mérkőzés lejátszására kötelezheti a rendező csapatot. Meccs alatti rendbontás esetén a rendőrség is félbeszakíthatja a mérkőzést, s elrendelheti akár egyes szektorok kiürítését is.

Mindegyik bevétel kieséshez, a nézőszám, s ezen keresztül az érdeklődés további csökkenéséhez, szélsőséges esetben a támogatók elveszítéséhez vezethet. S ez csak a gazdasági oldal.

A nemzetközi kupákba igyekvő csapatoknak, különösen a bajnokesélyeseknek, létérdeke, hogy a pályájuk megfeleljen a nemzetközi szabványoknak. Hogy ne kelljen egy vidéki csapatnak Budapestre utaztatnia a szurkolóit, hogy ne kelljen az UEFA jóindulatára apellálni, hogy ne kerüljön hátrányba a csapat amiatt, mert nem a megszokott környezetben, valóban hazai pályán fogadhatja ellenfelét.

Cinikus lenne arról érvelni, hogy egyáltalán megér-e befektetést a magyar futball. A törvény alapján három kategóriákba sorolandók a mérkőzések: normál kockázatú, fokozott kockázatú és kiemelt kockázatú. Az elsővel nincs gond, az tulajdonképpen a klub belügye. A fokozottnál megnövelendő a rendezői létszám, illetve szerződést lehet kötni a rendőrséggel a találkozó biztosítására. A kiemeltnél ellenben a biztosítás a rendőrség feladata. Az MTK pályája van a legrosszabb állapotban, ott tavasszal csak zárt kapuk mögött rendezhetnek kiemelt kockázatú mérkőzéseket.

A fokozott kockázatúaknál korlátozni kell majd a nézőszámot. A Pápa elleni szombati mérkőzést egyébként az MTI adatai szerint 400 néző látta. Az angol ötödik osztály átlagnézőszáma a mostani idényben ennek a hétszerese.