eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Orosz vétó a japán javaslatra

Oroszország megvétózta pénteken a japán javaslatot is a szíriai vegyifegyver-támadásokat vizsgáló bizottság mandátumhosszabbításáról, miután előző nap az amerikai kezdeményezést is elvetette.

Az ENSZ és a Vegyifegyer-tilalmi Szervezet (OPCW) szakembereiből álló vizsgálóbizottság (JIM) mandátuma november 17-én jár le.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) feszültté vált a JIM mandátumáról szóló kérdés körüli vita, mivel Moszkva kétszer is élt vétójogával a tanácsban, ellehetetlenítve a bizottság munkájának folytatását. Oroszország először a JIM felhatalmazásának meghosszabbítására vonatkozó javaslatot utasította el, majd saját indítványt terjesztett elő.

Ebben - a mandátum meghosszabbításának feltételeként - azt követelte, hogy átfogóan vizsgálják felül a JIM eddigi tevékenységét, működési mechanizmusát és vizsgálódásainak módszereit. Emellett kikötötte, hogy a Biztonsági Tanács utasítsa el a bizottság jelentését az észak-szíriai Hán Sejkúnban elkövetett vegyifegyver-támadásról. A bizottság ugyanis Bassár el-Aszad szíriai elnököt és rezsimjét tette felelőssé a szaringáz-támadásért. Az orosz javaslatot nem támogatták elegen, így Japán egy olyan indítványt kezdett köröztetni a BT-ben, amely a JIM tevékenyéségét legalább 30 nappal terjesztené ki.

A szíriai konfliktusban vegyi fegyverek bevetésével vádolt Bassár el-Aszad elnök kormányát támogató Oroszország a japán javaslat elutasításával tizenegyszer élt vétójogával, megakadályozva az ENSZ BT-t abban, hogy cselekedni tudjon a közel-keleti országot lassan 7 éve sújtó háborúval összefüggésben.

A bizottság az észak-szíriai Hán Sejkúnban 2017 áprilisában elkövetett és több mint 80 halálos áldozatot követelt szaringáz-támadás körülményeit vizsgálta. A vizsgálat részleteinek előterjesztése után tartott szavazáson emelt vétót Oroszország a JIM felhatalamzásának meghosszabbítása ellen.

A JIM életre hívását 2013-ban Washington és Moszkva javasolta, majd létrehozásáról az ENSZ BT 2015-ben döntött. Az utóbbi két évben a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szíriai hadsereg a felelős a 2014-ben és 2015-ben három szíriai településen elkövetett vegyifegyver-támadásokért, valamint a Hán Sejkúnban elkövetett szaringáz-támadásért. A szíriai kormányt támogató erők mellett a térségben bizonyíthatóan az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vetett be ellenségei ellen mustárgázt Irakban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×