eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

FAZ: az EU Angela Merkel vezetésével az ankarai kormány "karjai közé veti magát"

Borúlátóan ítélik meg tekintélyes külföldi lapok a menekültválság rendezésének kilátásait a brüsszeli EU-török csúcs után.

A francia Libération szerint Európa mostantól nem titkolja, hogy "erődítmény", "ez az ára annak, amit a 28-ak és Törökország vezetői hajlandók megfizetni azért, hogy az uniós projekt túlélje azt a példátlan humanitárius válságot, amellyel szembesül".

A lap szerint az állam és kormányfőknek Brüsszelben "csak annyi maradt, hogy tudomásul vegyék a német migránsbefogadási politika kudarcát, és Törökországra bízzák a tömeg visszatartását". A német kancellár a lap szerint elvesztette a csatát, amelyet azért folytatott, hogy az Európai Unió nagyvonalúnak mutatkozzon, és olyan menekültek százezreit fogadja be, akik egy békés és gazdag világban kérnek menekültstátuszt.

A Le Figaro szerint "eljött az ideje, hogy a balkáni útvonal, amely embertelennek bizonyult a migránsok számára és az azt övező országok számára is, lezáruljon". A konzervatív lap szerint a "józan ész azt diktálja", hogy a szíriai határon kell ellenőrizni, hogy ki jogosult menekültstátuszra és a kiválasztott jelölteknek biztosítania kell, hogy eljuthassanak egy befogadó országba. A Le Figaro szerint ugyanakkor a megoldás túl későn érkezik ahhoz, hogy teljesen rendezze a helyzetet. Görögországot ugyanis jelentősen támogatni kell ahhoz, hogy "ellen tudjon állni az inváziónak, ha a migránsok végállomása lesz". Ezenkívül a terv nem foglalkozik Albániával, amely a következő állomás lehet Olaszország felé, s mindennek megvalósulása alapvetően Törökország jó szándékán múlik, amely ország viszont "a tétek emelésének mestere, nem csak euróban".

A Le Monde szerint a tervezet alapján felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió lemond-e az értékeiről azért, hogy véget vessen az eddig megoldhatatlannak bizonyult migránsválságnak. Az új német-török terv az EU-n kívülre hárítja a probléma megoldását a lap szerint. A legnagyobb titokban Németország és Törökország által kidolgozott "merész intézkedések" nem ütköztek a Le Monde szerint elvi akadályokba a többi ország vezetői részéről, jóllehet egyeseket kínosan érezték magukat, s a megállapodás véglegesítését tíz nappal elhalasztották az európai vezetők. A csúcstalálkozó egyetlen győztese a lap szerint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, akiknek "sikerült minden kritikát megúsznia a sajtószabadságról a találkozó konklúziójában", és még azt is megengedhette magának, hogy Törökországot "minden menekült hazájaként" állítsa be.

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte: az EU Angela Merkel vezetésével az ankarai kormány "karjai közé veti magát", és nincs is más választása, mert a német kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy ne a balkáni migrációs útvonalat, hanem a görög-török határt zárják le, "kerül, ami kerül - és ez több lesz az EU által már felajánlott 3 milliárd eurónál".

A FAZ hozzátette: Ahmet Davotoglu török miniszterelnök kijelentései között nem azoknak van igazán jelentőségük, amelyek az újabb pénzügyi támogatásról, a vízummentességről vagy az EU-val való együttműködésről szól, hanem annak a "mintegy mellékesen" odavetett megjegyzésnek, miszerint Törökország készen áll az uniós tagságra. Davotoglu ezzel a megjegyzéssel "jelölte meg a szoros együttműködés valódi árát" - írta a FAZ.

A menekültkérdés megoldása drágább lesz, mint amennyiről tárgyalások folynak Brüsszelben - olvasható a Kurier című osztrák lap kommentárjában.

Törökország nagy bazárra változtatta az uniós csúcsot: három helyett hat milliárd eurót kér, továbbá vízummentességet és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását - írta a szerző, aki szerint érezhető volt a fenyegetés is, hogy Törökország bármikor újra kinyithatja a menekülteket elzáró "zsilipet".

A cikkíró megállapítása szerint mindezt egy olyan ország tette, amely lábbal tiporja az emberi jogokat és a médiaszabadadságot, továbbá kikéri magának az őt ért bírálatokat. Újra elhúzódhat a Törökországgal való megállapodás létrejötte , mert az unió ismét nem volt egységes - véli a szerző és kijelenti: az "uniós érettségtől" még nagyon messze áll Törökország, azonban jelenleg az unió sem "EU-érett".

A találkozóról az állami média részét képző orosz vesti.ru hírportál EU-csúcs - Európa elfogadta a török zsarolás feltételeit címmel számolt be. A tudósítás szerint a migránsok végeláthatatlan, az EU-ba tartó áradatának napjai meg vannak számlálva, mert Ankara beleegyezett a Brüsszelnek való segítségnyújtásba. Törökország az unió pénzéért kész visszafogadni az EU-ba tőle érkezett illegális migránsokat, függetlenül azok állampolgárságától. Cserébe Európa lehetővé teszi a vízummentes beutazást a törökök számára.

A lehetséges török EU-tagság kérdésével kapcsolatban azonban, amely eredetileg nem szerepelt a csúcs napirendjén, a török miniszterelnöknek felhívták a figyelmét arra, hogy hazájában megsértik a tömegtájékoztatás szabadságát, aztán közölték vele, hogy a politikai nézetkülönbségek a migrációs megállapodás ellenére nem szűntek meg.

Ahmet Davutoglu ugyanakkor ígéretet kapott a katonai támogatásra, amiben a vesti.ru szerint szerepe volt a "hírhedt orosz fenyegetésnek". A találkozóról az állami média részét képző orosz vesti.ru hírportál EU-csúcs - Európa elfogadta a török zsarolás feltételeit címmel számolt be. A tudósítás szerint meg vannak számlálva a napjai a migránsok végeláthatatlan, az EU-ba tartó áradatának, mert Ankara beleegyezett a Brüsszelnek való segítségnyújtásba. Törökország az unió pénzéért kész befogadni az EU-ba tőle érkezett illegális migránsokat, függetlenül azok állampolgárságától. Cserébe Európa utazhatnak a legális migránsok és lehetővé teszi a vízummentes beutazást a törökök számára.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×